Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Becsei József: Gyula településrendje

9. rt'fc Gyula funkcionális n 1. = a városközpont határa 2. = többszintes beépítés 3. = többszintes tömbös beépítés 4. = zárt sorház 5. = féligzárt sorház 6. = a lakóöv városi része ilógiai térképe 7. = családi házas beépítés 8. = a lakóöv falusias része 9. = kulturális, egészségügyi, idegenforgalmi terület 10. = zárt üzletsor 11. = iparforgalmi terület funkciója mind túlterjed a város határain, sőt a fürdő és a nyári Gyulai Várjátékok számos külföldi vendéget is vonzanak. Ezt mutatja, hogy 1976-ban Gyulán a szálláshelyeket igénybe vevő vendégek száma 37900 fő volt, ebből 10 ezer volt a külföldi. A város ezen speciális funkciója révén az Alföld egyik legfontosabb idegenforgalmi központja, különösen nyáron valóságos fürdőhellyé válik Gyula. A városközpontban nagyvárosi formacsoportot nem találunk. Rendelkezik viszont Gyula egy speciális formaegyüttessel: a Vár és környéke. Ezen központi formacsoport kisvárosi lakónegyedbe ágyazódik be, amelyen belül a zárt és félig zárt házsorok váltogatják egymást, amely a peremek felé átmegy a falusi formacsoportba, bár ennek - a korábban kifejtett okok miatt - a kiterjedése nem nagy. Azonban még 1970-ben is találunk a központig behúzódó mezőgazda népességű területeket (5. ábra), s korábban, a felszabadulás előtt is a nagygazdák Németvárosban és Nagymagyarvárosban telepedtek meg, amelyek külső megjelenésükben máig őrzik azt, hogy ez a nagygazdák lakta terület volt. A város különböző területein a modern városépítészet nyomait megtalálhatjuk, közülük kiemelked331