Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Becsei József: Gyula településrendje

6. ábra Az ipari és építőipari aktív keresők aránya az összes aktív keresőből Gyulán, 1970-ben (népszámlálási körzetenként) 1. = 60%-nál több 2. = 55-00% 3- = 50-55% 4. = 40-50% 5. = 40% alatt száma és aránya. A mezőgazdaságban dolgozók méginkább a külterületre koncentrálódtak (67,2%), s így a belterület nem agrár jellege, urbanizáltsági foka tovább növekedett. Erről a változásról, ezekről a fő folyamatokról jól érzékelhető és területileg lehatárolható felvilágosítást nyiijt az 1970. évi népszámlálás, ha annak adatait népszámlálási körzetenkénti bontásban térképre rajzoljuk. így jó kép rajzolódik ki előttünk a népesség foglalkozás szerinti térbeli megoszlásáról. Amint azt már a korábbiakban kifejtettük Gyula agrárjellege korábban sem volt erős, 111a azonban Békés és Békéscsaba között középső helyet foglal el. Ez kitűnik akkor is, ha a mezőgazdasági aktív keresők részesedési arányait ábrázoló térképeket összehasonlítjuk. Gyulán ezen népgazdasági ág dolgozói a zárt településen belül valamennyi városrészben megtalálhatók, nagyobb területeket és magasabb részesedési arányt a peremterületeken érnek el (5. ábra). A városközpont, valamint a lakótelepek kitűnnek azzal, hogy itt alacsony az ipari és építőipari aktív keresők aránya (40% alatt), néhány területen viszont igen magas arány tűnik fel (6. ábra), mert eléri 328