Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Marsi Gyula: Társadalom és irányítás

A munkásosztály objektív érdekeinek következetes szolgálata teszi a marxizmust-leninizmust ilyen tudománnyá. A marxizmus-leninizmus a társadalomról, az emberről úgy szól, hogy feltárja a legáltalánosabb összefüggéseket. A legáltalánosabb törvényszerűségek feltárása azonban nem valami elméleti okoskodás eredménye, hanem a társadalmi valóság, a társadalmi jelenségek empirikus ismeretére támaszkodik. A munkásosztály harcai, forradalmi tapasztalatai több mint évszázada ismételten és ismételten bizonyítják, hogy a marxizmus-leninizmus által feltárt általános társadalmi mozgástörvények hatnak, s ezek elemzésével lehetséges a tájékozódás a társadalom bonyolult jelenségei között. Az általános feltárása a társadalmi mozgásban mérhetetlen lehetőségeket alakított ki a társadalom tudatos emberi irányítása előtt. A helyzet mind pontosabb elemzése, az egyes és az általános dialektikus megragadása a társadalom átalakításáért folytatott gyakorlat alapja. A kapitalista termelési viszonyok talaján a társadalomtudományok az általános szintjénél megtorpannak. A valóság feltárása ott már világosan bizonyítja, hogy a kapitalista termelési viszonyok közepette a társadalom tudományos irányítása megvalósíthatatlan. Ezt az igazságot azonban a burzsoázia, a tőkések alapvető osztályérdekei elfedik. Az alapvető tőkés érdekek akadályozzák, hogy a legáltalánosabb szinten egységes társadalomszemlélet kialakulhassák. Csak a munkásosztály volt képes a társadalmi osztályok történetében megteremteni a maga általános szociológiáját, csak a munkásosztály volt képes a társadalmi jelenségek felszínének mélyén megtalálni az általános törvényszerűségeket. A legáltalánosabb törvényszerűségek ismerete, az elmélet és a gyakorlat állandó kölcsönhatása, a forradalmi küzdelem újabb és újabb állomásai mindinkább elhatárolják azt az ismeretanyagot, amelyet a társadalom mozgásának, változásának tudatos irányítása során hasznosítani lehet. Ezek az ismeretek ma még csak a szocialista társadalom, a szocialista országok társadalmának irányítáában realizálódhatnak, de ezek az ismeretek lehetnek és lesznek alapjává az emberi társadalom tudományos irányításának is. Melyek elsősorban ezek az ismeretek? A marxizmus-leninizmus elemeiben is elhatárolhatók az elméletnek az irányítással közvetlenül összefüggő részei, oldalai. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus, és olyan tudományok, mint az etika, a jogtudomány irányítási jellegű oldalai más tudományok eredményeivel: pszichológia, szociológia, antropológia, ökológia, biológia stb. a társadalom tudományos irányításának tudományává integrálódhatnak, mint azt a vezetéselmélet kialakulásánál érzékelhetjük már ma is. Ezek a problémák már napjainkban is nagyon jelentősek, hiszen az emberi társadalom irányításának tudománya és a társadalom alakító gyakorlat elválaszthatatlanok egymástól. A ma gyakorlata a holnap tudománya, a ma tudománya a holnap gyakorlatában ölt ismételten testet. Az emberi társadalom nagy ellentmondásainak megoldásáért folytatott küzdelem tanulságainak általánosítása a társadalom irányításának elméletévé integrálódik. A harc különböző területeiről halmozódnak fel a tapasztalatok. Nemcsak a legáltalánosabb világnézeti-filozófiai problémák, de az ezekkel összefüggő egyéb kérdések, a legkülönbözőbb tudományok problémáinak megoldása is lényeges elem ebben az összefüggésben. A természettudományok is nagyon sok ismeretlen vonását tárhatják fel az élet, az ember és a természet bonyolult kapcsolatának, kölcsönhatásának. A marxizmus nem zárja ki, hanem feltételezi, hogy az emberi társadalom irányításának 30