Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Marsi Gyula: Társadalom és irányítás
Végeredményben tehát a tőkés társadalomban a vezetéstudomány - gazdag eredményei ellenére -, nem feltárja, hanem elfedi a társadalom mozgásának alapvető törvényszerűségeit. Ezek az eredmények bármennyire jelentősek is a társadalmi mozgás egy specifikus területén, bármennyire lehetővé tennék, vagy tehetnék is lényeges összefüggések feltárását, nagyon kétes értékűek az emberi társadalom szempontjából. A tudomány részeredményeivel a társadalom tudományos irányításának alapvető feladatairól terelik el a figyelmet, e feladatok meghatározásától és elérésétől vonják el a társadalom erőit. A burzsoá vezetéstudomány a társadalmi mozgás részterületein jelentős eredményeket ért el, de ezeket az eredményeket képtelen társadalmi szintézisbe hozni, vagy nem akarja ezt a szintézist megteremteni. Szükségképpen lemond a valóság dialektikájának feltárásáról, így nem juthat el az egyes és az általános dialektikus összefüggésének feltárásához, helyes viszonyuk megértéséhez. A dialektikus materialista szemléletmód a társadalom kutatókat és a társadalom irányítóit abban segíti, hogy a társadalom jelenségeit a legáltalánosabb összefüggések és a jelenségek specifikumainak kölcsönhatásaként vizsgálják, vizsgálhassák. A burzsoá szociológusok, politikusok többsége nem vesz tudomást a társadalom legáltalánosabb törvényszerűségeiről, vagy tagadja létezésüket. Mindenképpen a társadalmi valóságtól való elrugaszkodás a magatartás lényege. Egyben akarva-akaratlan lemondás is a társadalom mint totalitás tudományos irányításának lehetőségéről. Más a helyzet a szocialista országokban. A társadalom tudományos irányítása a szocialista világrendszer országai számára is csupán csak lehetőség még az emberi társadalom antaginuzmusai miatt. De az adott patikularitás, az adott társadalom irányításának tudományos programja megvalósítását nálunk a legáltalánosabb társadalmi törvények, összefüggések felismerése, gyakorlati felhasználása segíti. Amíg a tőkés termelési viszonyok kizárják a legáltalánosabb törvényszerűségek tudományos érvényesítését, a specifikus törvények feltárását is éppen ennek érdekében siettetik, addig a szocialista viszonyok közepette élő emberek a legáltalánosabb törvényszerűségekre támaszkodva nem becsülik le a specifikus törvényszerűségek szerepét, hanem tudatosan azok felhasználására törekszenek. 1 2 Felhasználva az itt jelentkező gazdag tőkés tapasztalatokat is, közelebb jutnak a társadalom mint totalitás megismeréséhez. A kapitalista társadalom irányításában a tervszerűség, a tudatosság elemei a társadalmigazdasági alakulat fejlődésének késői szakaszában jelentkeznek. Akkor, amikor a társadalom belső feszültségei, megoldhatatlan ellentmondásai késztetik a társadalmat lényegétől idegen eszközök alkalmazására, érvényesítésére is, hogy önmagát túlélhesse. A szocialista társadalom minden korábbi társadalmi-gazdasági alakulattól eltérően, létezése első pillanatától, a szocialista forradalomért folytatott harc kezdetétől alapvetően tervszerű és tudatos irányításra törekszik. A tervszerűség és a tudatosság lényegéből fakad. Az alapvető társadalmi törvények felismerése az alapja a szocialista, kommunista társadalom megvalósításáért folytatott harcnak. 1 3 Ahogyan a társadalom elemei, egyes szférái, területei a társadalom forradalmi vezető erőinek hatására felismerik mindinkább az alapvető összefüggések, törvényszerűségek és saját specifikus törvényszerűségek kölcsönhatását, képesek megteremteni specifikus érdekeik és a társadalmi érdekek összhangját, úgy bővül a tervszerűség és a tudatosság tartalma, úgy válik valóra a tudományos irányítás mind több eleme. (Például a népgazdaság tervutasításokon alapuló irányítását úgy váltja fel mindinkább a közgazdasági szabályozók által való irányítása.) 28
