Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

radalom vívmányainak védelmezője, a proletár hatalom megtartásáért, megszilárdításáért, majd a szocialista ipar és mezőgazdaság megteremtéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harc vezetője. A párt vezette a szovjet nép harcát győzelemre a Nagy Honvédő Háborúban s az újjáépítés időszakában; vezetésével épült fel a fejlett szocialista társadalom, s a kommunista párt napjainkban, a kommunizmus építése során is betölti élcsapat jellegét és szerepét. A szocialista társadalom tudományos irányításában élenjáró szerepet tölt be a szocialista állam is, amelynek kialakulását, megszilárdulását, történelmi változásait és szerepét Dr. Bercczki Elemér, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára vizsgálja Az államiság néhány kérdése - a szovjet állam hatvan éve c. tanulmányában. E kérdéskör elemzése során különös figyelmet szentel azoknak az általános tapasztalatoknak, amelyek a marxizmusnak a proletárdiktatúrára és a szocialista államra vonatkozó tanítása szempontjából jelentősek. A tanulmány alapján ezeket a tapasztalatokat a következőkben foglalhatjuk össze: igazolta a proletárdiktatúra történelmi szükségszerűségét; kitűnt, hogy a szocialista állam nem változatlan lényegű, hanem a társadalmi viszonyok fejlődésével változik; bebizonyította, hogy a proletárdiktatúra állama az, amely elhalhat, miután teljesítette történelmi feladatait, s hogy cz az elhalás hosszú folyamat, melynek meghatározott szakaszai vannak; a prolatárdiktatúra szovjet formája egyedi, a nemzeti sajátosságokból fakad, a proletárdiktatúra lényegi vonásai azonban megtalálhatók valamennyi szocialista ország államában. A NOSZF győzelme és a szovjet társadalom egészében végbement változások jelentős hatást Gyakoroltak más népek, nemzetek, különösen az elnyomott, gyarmati sorban élő népek életére és forradalmi harcára. E nemzetközi hatást vizsgálva „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a ,gyarmati világ' " című tanulmányában Dr. Knkovecz György, a SZOTE adjunktusa a következő főbb tényezőket emeli ki: a NOSZF győzelme kiváltotta a kapitalizmus általános válságát; szétrombolta az orosz cárizmus gyarmati rendszerét; forradalmi „hullámot" indított el a „gyarmati világ" minden részén, s különösen Ázsiában; a kommunista pártok megszületésével új élcsapat jelent meg az imperializmus gyarmati rendszerében is; Lenin, s munkássága nyomán a Komintern, továbbfejlesztette a marxizmusnak a gyarmati kérdésről szóló tanítását. Az előzőekben vázolt társadalmi változások átformálták az emberek életfeltételeit, s a szovjet ember új típusát alakították ki. Ezzel függ össze, hogy a fejlett szocialista társadalom időszakában egyre inkább előtérbe kerülnek a szocialista életmóddal kapcsolatos kérdések, s az ideológia, ezen belül a filozófia egyik központi feladata e kérdések megválaszolása lesz. A szovjet filozófiai irodalom eredményeire támaszkodva Dr. Horuczi László kandidátus, a JATE Filozófiai Tanszékének tanszékvezető docense c témakör elméleti tisztázására vállalkozik „Szocialista életmód, a szovjet ember életmódja (Szocializmus és embereszmény)" c. tanulmányában. A szocialista életmód sajátosságainak megvilágítását a szerző elsősorban a szocialista embereszmény, embertípus jegyeinek feltárása révén valósítja meg. Ezért a tanulmány számbaveszi és röviden jellemzi a szocialista embereszmény legfőbb összetevőit, többek közt a munkához való szocialista viszonyt, a politikai tudatosságot és aktivitást, a közéletiséget, a közért való munkálkodást, a személyiség erkölcsi arculatát, a műveltséget és kulturáltságot, a világnézeti arculatot stb. A szerző kiemeli, hogy a Szovjetunióban jelentős eredmények születtek a szocialista embertípus kiformálásában, a társadalmi átalakulások magukkal hozták egy új típusú ember kikovácsolódását. Ez a folyamat a szovjet emberek egymást váltó nemzedékeinek egymásutániságában ment végbe s vezetett el a ma élő generációkhoz, melyek már a jövő társadalmát, a kommunizmust építik. Az új típusú ember formálásában, a szocialista embereszmény kialakításában és elterjesztésében nagy feladat hárult és hárul a szovjet irodalomra és művészetre egyfelől, s a szovjet pedagógia elméletére és gyakorlatára másfelől. A szovjet irodalom és művészet fejlődésének néhány jellemzőjét és legkiemelkedőbb eredményeit, s általában a lenini kultúra- és művelődéspolitika alapelveit Dr. Csende Béla mutatja be „A szovjet irodalom és művészet a társadalmi haladás élenjárója" című írásában; míg a szovjet pedagógia világviszonylatban is kimagasló elméleti és gyakorlati vívmányairól, Lenin, Kalinyin, Krupszkaja, Makarenko és a szovjet pedagógia többi nagy egyéniségének tanításáról, valamint a Szovjetuniónak a közoktatás terén elért rendkívüli eredményeiről Bencsik Endre, a szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatója ad tájékoztatást. E ta2Ó2