Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

A következőkben csak a mezőgazdasági jellegű munkakörben dolgozó férjek munkaköri megoszlását részletezem: tsz-elnök 2, tsz-elnökhelyettes 2, főállattenyésztő 2, agronómus 8, törzstenyésztő 2, növ. term, ágazatvezető 2, növ. védelmi főágazatvezető 2, öntözéses agronómus 4, termelési osztályvezető 2, főkertész 2, tócgység-vezető 2, gépész-üzemmérnök 2, vízhasznosítási körzetvezető 2, műszaki vezető 2, növ. védő betanított munkás 2, brigádvezető 2, mg. gépészmérnök 2, mg. szakoktató 4, gátőr 2, létesítményfelelős 2, szaktanácsadó 2; összesen 52%. (Az ipari, műszaki, alkalmazotti és egyéb területen dolgozó férjek munkaköre nagyon változó. Pl. politikai munkatárs, BM dolgozó, műszaki ellenőr, mélyépítésvezető, ügyvéd, munkaügyi csoportvezető, géplakatos stb.) Az utóbbi két elemzésből figyelmet érdemel az az egybeesés, miszerint a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező férjek (53 %) lényegében mind mezőgazdasági jellegű (vagy azzal szoros kapcsolatban levő) munkaterületen dolgoznak (52%). Ez a körülmény a női agrárszakemberek munkahelyi stabilizálódásának egyik magyarázata. (Természetesen a férjezettek csoportjába tartozók esetében.) A lakáshelyzet (9-1 ik) mint az élet- és munkakörülmények meghatározó tényezője, szintén magyarázatul szolgálhat az üzemmérnöknők munkahelyi beilleszkedéséhez, ottmaradásához. Arra a kérdésre, hogy állandó lakhelye és munkahelye ugyanabban a községben vagy városban (helységben) van-e? - a válaszok megoszlása a következő: igen 62 % nem 3 8 % A munkahelytől távolabb lévő lakások aránya meglepően magas. Ez azt jelenti, hogy még fárasztó utazgatásokkal is tetézett a nők jelentős hányadának munkahelyi tevékenysége. S talán azt is, hogy a mezőgazdasági dolgozók részére juttatható lakásépítési lehetőségeket sem használják ki optimális mértékben. Erre utal egyébként azoknak a válaszoknak a csoportosítása is, hogy milyen jogcímen lakik a lakásban? Megnevezés: Saját Szolgálati Albérlet Családtag Összesen % 26 34 14 26 100 Vagyis a női szakemberek 40 százalékának nincs saját rendelkezésű lakása. Ez a kedvezőtlen körülmény mind a családi, mind a munkahelyi élet alakulására (mobilitásra) hátrányos hatással lehet. Hogy ez így van, azt a következő kérdésre adott válaszokból tudjuk: ,,Lakáskörülményei biztosítják-e zavartalan munkáját, önképzését?": Megnevezés Teljesen Részben Alig Nem Összesen % 60 28 8 4 100 Érdekes egybeesés! Pontosan a 40 százaléknyi női munkaerőnek munkavégzési, önképzési tevékenységét zavarja az önálló lakás hiánya. Fontos feladat tehát a női agrárszakemberek lakáshelyzetének rendezése, a lakásépítési, -vásárlási, -juttatási lehetőségekkel való élés. Nemcsak a munkahelyhez való ragaszkodás, hanem a viszonylag gyakori munkahelycsere csökkenésének is alapvető feltétele. Az üzemmérnöknők megbecsülésének egyik plasztikus fokmérője az anyagi dotáció, a besorolás, a havi fizetés (jövedelem) megállapítása. Noha abszolút számok (forint-érték) viszonyításáról van szó, mégsem egyszerű ennek értékelése. Nehezen mutatható ki ugyanis pl. a szolgálati évek, a képesség, a munkaköri felelősség, a szakképzettség és a munka eredményességének összefüggése. Az alábbiakban a vizsgált munkaerő-állomány jelenlegi havi bérezésének (1978. VI. hó) alakulását részletezzük: Havi/Ft 2000- 2501- 3001- 4001- 4501- 5001- Összesen fizetés 2500 3000 4000 4500 5000 6000 % 10 32 40 12 4 2 100 Szűkítve a kategóriákat: 3000 forintig 42%, 3-4 ezer között 40%, 4-6 ezer között pedig 18% nődolgozó fizetése helyezkedik el. A két utóbbi állomány aránya (3-6 ezer forint között) 58 százalék. Az első 251