Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Marsi Gyula: Társadalom és irányítás

ahogyan feltárja sajátos világának törvényszerűségeit. Ezeknek a törvényszerűségeknek a feltárása a társadalom tudományos irányításának a lehetőségét is mutatja. A tudományok a káosz helyébe rendet varázsolnak. Először legvilágosabban a történelem dialektikus materialista felfogása bizonyította tudományos alapossággal, hogy a társadalom belső törvényszerűségeinek meghatározott rendje alapján elkülöníthető társadalmi - gazdasági alakulatok váltják egymást. A marxizmus feltárta a legfontosabb törvényszerűségeket: a termelőerők és a termelési viszonyok, az emberek egymás közötti viszonyainak, kapcsolatainak rendszerét, a társadalom anyagi és szellemi életének kölcsönhatását. A marxizmus-leninizmus a társadalom valóságának ilyen megközelítésével feltárta a tudományos irányítás elvi lehetőségét is. E felfedezés értelmét, értékét, jelentőségét nemcsak a marxisták tudományos tevékenysége, a kommunista és munkáspártok társadalomformáló tevékenysége bizonyítja. A burzsoázia gyakorlata is bizonyíték: ha a végső következtetést elutasítják is a burzsoá ideológusok, politikusok, a társadalom szervezésében, irányításában egyre gondosabban, tudományosabban kialakított rendszereket hoznak létre. A modern burzsoá állam, a burzsoázia nemzetközi szervezetei, az integrációs törekvések eredményei bizonyítják a marxizmus által feltárt törvényszerűségek evilágiságát. A proletariátus gyakorlata azonban annak bizonyítására, hogy a társadalom tudományos irányítása lehetséges, sokkal többrétű. Bizonyság erre, hogyan vált a kommunizmus a százegynéhány éve Európát bejáró kísértetből világot átfogó mozgalommá, és a szocialista világrendszer, mint az emberiség, a társadalom irányításának, tudományos irányításának objektive reális feltétele. Korunk új tudományos elméletei kíméletlenül szétzúzták a társadalom felfogásában a misztikát. A rendszerelmélet, a matematika alkalmazása a társadalom jelenségeinek a vizsgálatára, a kibernetika azonban nemcsak a társadalom átfogó kérdéseire segítettek választ adni, hanem közelebb vezettek a társadalom elemeihez, a társadalom csoportjaihoz, intézményeihez, az egyes emberhez is. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy az egyes ember és a társadalom kapcsolatainak bonyolultságából, káoszából is feltárul az antropológia, szociológia, pszichológia és más tudományok segítségével meghatározó törvények rendje. Időközben a társadalom egyes elemeit az egészből kiszabadító kísérletek kritikáját is elvégezte a tudomány. Bebizonyosodott, hogy az egyes társadalmi jelenségek nem elemezhetők, nem szabályozhatók egészen pontosan a természet más szféráiban vizsgált jelenségek analógiájára. Minden társadalmi jelenség specifikuma társadalmisága. A társadalom jelenségeit a fizika, biológia stb. által feltárt törvényszerűségeivel nem lehet maradéktalanul megmagyarázni. A szervezéstudomány vagy a rendszerelmélet számára is adott ma már az a tanulság, hogy a társadalmi szervezet, a társadalom elemei csak sajátos rendszerként tanulmányozhatók. Nem hanyagolhatók el a szervezet, az adott rendszer emberi tényezői.

7 Ma már a társadalom különböző szféráiban kifejtett gyakorlat bizonyítja, hogy a jelenségek irányítása, a társadalmi mozgás szabályozására irányuló törekvések eredménnyel járnak. A társadalom tudományos irányításának lehetősége abban van, hogy a jelenségek irányítása szükségszerű összefüggéseknek, az ismétlődéseknek feltárásán, alkalmazásán alapszik. Megfogalmazható, megmagyarázható, reprodukálható folyamat. A különböző társadalmi szférákban prognózis készíthető, és ezek a prognózisok nagy valószínűséggel megközelíthetőck a gyakorlati tevékenység során. 26