Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

száma. Remélhetően a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás társadalmi megbecsülésének visszahatása képpen. A főiskolává válás óta (pl. az utolsó öt évben) 18-22% között váltakozik arányuk. (A kétéves felsőfokú technikumi képzés időszakában ennek csak egyharmada, átlagosan 7% volt!) Még figyelemre méltóbb a lányoknak a mezőgazdasági pálya, főiskola iránti érdeklődése, ha a felvételre jelentkezők számszerűségére is utalunk. A főiskolává válás óta a leányjelentkezők és felvettek aránya 3 :i, míg a fiúké 2:1 (kerekített arányok). A lányok nagyobb szorgalma érvényesül a mai, túlzottan intellektuális (lexikai) felkészültséget vizsgáló numarikus-mechanikus felvételi rendszerben! Ezért volna sürgős feladat a pályaalkalmasság mérése a felvételi vizsgák során. Bizonyára objektívebb felvételi-értékelési rendszer lehetne a háromharmados szisztéma: 1/3 = hozott pontok, 1/3 = felvételin szerzett pontok, 1/3 = pályaalkalmasság arányában. Következésképpen a pályaalkalmasság érdemben motiválná a leánytanulók (és a fiúk) felvételének arányát. A pályaalkalmasságot reálisabban feltáró jellege messzemenően egybeesne nőpolitikái elveink igazságos gyakorlati megvalósításával. Ez a tágabb értékelési módszer - az oklevél megszerzése után - a mezőgazdasági pályán való elhelyezkedést és megmaradást (!) is előnyösen befolyásolná, megalapozná. Ugyanakkor a szakképzés gazdaságosságát is fokozná. II. Elet és munkakörülmények; az üzemmérnöknők foglalkoztatásának, megbecsülésének, fluktuációjának helyzete A kérdések első csoportjában főként a személyi, családi körülmények felől tudakozódtunk. Az életkori megoszlás a válaszok tükrében a következő; Életkor/év: 20-25 26-30 31-35 36-40 41-50 Összesen % 32 58 8 o 2 100 Az életkor szerinti megoszlás igen előnyös. A foglalkoztatottak 90 százaléka 31 éven aluli. Ez a körülmény az utóbbi években végzettek viszonylag magasabb arányával magyarázható. Munkaképességük teljében, öt-tíz évi munkaviszonnyal rendelkeznek tehát. Ugyanakkor ez az életszakasz a családalapítással és a gyermeknevelési időszakkal is egybeesik. A születési hely szerinti megoszlás (i-2k) részben a területi szóródást tükrözi. (Csak hozzávetőlegesen, mert pl. sok Békés megyei származású más megyében dolgozik.) Helybeli (Szarvas) születésű 14% Békés megyében született 42 % Más megyében született 44% Az a körülmény, hogy az utóbbi 15 év alatt végzett és most alkalmazásban álló nők 56 százaléka Békés megyében született, azt a régi tapasztalatot erősíti, miszerint a képzési intézmény székhelyén - és közvetlen környékén - mindig nagyobb az érdeklődés, jobb az adekvát szakember-ellátottság. Az iskoláztatásnál és a felvételi irányításánál tehát az ún. „területi elv" érvényesítése feltétlenül szükségesnek látszik, az arányos női munkaerő elosztása érdekében is. Az életkörülményeket döntő mértékben befolyásolja a családi állapot, a gyermekek száma (3~4k). A családalapítás helyzete: Megnevezés: Férjezett Özvegy Elvált Hajadon Összesen % 64 4 2 30 100 A végzettek 70 százaléka kötött házasságot. Mint alább látni fogjuk, a családi kötelék jelentős mértékben meghatározza a munkahely, a munkakör alakulását. Hatással van a munkahelyhez való kötődésre, illetve a munkahelyváltozás csökkenésére. A családos agrárszakember-nők gyermekeinek száma nagyon tanulságos demográfiai képet mutat: 249