Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

ÜZEMMÉRNÖKNŐK HELYTÁLLÁSA AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÁGAZATBAN TÓTH LAJOS I. A feldolgozás módszere, kiterjedése A mezőgazdasági felsőfokú szakvégzettseggel rendelkező nők foglalkoztatásának alakulása, társadalmigazdasági beilleszkedése, elhelyezkedése, megbecsülése két lényeges népgazdasági érvényű következtetésre vezet. Nevezetesen: a) Milyen arányban igényli jelenleg és a következő évtizedekben - a mezőgazdaság és élelmiszeripar (illetve annak primer, szekunder és tercier munkaterületei) - a női munkaerőt? b) Okozati összefüggésként a fenti körülmény meghatározza a mezőgazdasági szakoktatási intézmények női hallgatóinak felveendő, kiképzendő létszámát. Következésképpen a népgazdasági igény és a „munkaerő-termelés" gazdaságos összhangjának optimális megteremtését. A mezőgazdasági ágazat munkaerő-gazdálkodásának és szakképzési koncepciójának integráns része a nők helyzetének és szerepének helyes megítélése. A nők foglalkoztatásának alakulásával kapcsolatos kérdésre, a lehetséges objektív választ, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán - Szarvason - korábban oklevelet szerzett nők arányának felmérése, valamint ezek 1978. évi foglalkoztatásának, elhelyezkedésének, munkakörének s egyéb körülményeiknek (pl. családi, szociális, anyagi) vizsgálata és elemzése alapján adjuk meg. A felmérést és vizsgálódást az utóbbi 15 évre terjesztettem ki. Az 1962-től 1977-ig Szarvason mezőgazdasági szaktechnikusi (Felsőfokó Technikum) és üzemmérnöki (Főiskolai Kar) oklevelet szerzett minden nőhöz eljuttattuk a 42 kérdést, kérdéscsoportot tartalmazó kérdőívet. A véleményalkotást e kérdések sorszámára való hivatkozással elemzem, értékelem. A következtetések is erre a friss vizsgálati anyagra épülnek*. Kiindulásul - az ország minden megyéjéből - Szarvason végzettek évenkénti (1962-1977) számadatait ismertetem. Ennek százalékos aránya ugyanis az érettségizett leányifjúságnak a mezőgazdasági pálya, főiskola felé forduló érdeklődésének megnyilvánulását tükrözi. A kérdés komplex vizsgálatában ez a tényező sem hanyagolható el. A kérdőívek adatainak értékelésénél általában százalékos paraméterekkel dolgozom. Ez a viszonyítás szemléletesebbé teszi az egyes helyzetek, tények, arányok értékelését, mint az abszolút számok. Az általánosításhoz szükséges jellemző tények összegezése is érzékelhetőbb így. Egyébként a kérdőívet 192 Szarvason tanult üzemmérnök-nőnek küldtem el. Ebből érdemi válaszokkal visszajött 134 (70%); felületesen, hiányosan kitöltve 18 (9%); „a címzett ismeretlen" postai jelzéssel érkezett 24 (13%); nem reagált 16 (8%). A kérdőívek százalékos értékelése 134 forrásanyagra, vagyis a Szarvason végzettek több mint kétharmadának véleményére épül. Az összegező megállapításokat, következtetéseket - a többségi elv alapján - tehát általános érvényűnek tekinthetjük. A vizsgált másfél évtizedet két főszakaszra kell osztanunk. 1962-től 1971-ig ugyanis felsőfokú technikumi, azaz szaktechnikusi oklevelet lehetett Szarvason szerezni. (Még ezt a ciklust is bontanunk *A feldolgozás alapját képező kérdések és válaszok sorszámát folyamatos arab számmal jelölöm (pl. 8k). A kérdőívek a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara, Szarvas, „Szakoktatás fejlesztése" c. diszciplináris kutatás II./3. témájának „A nők foglalkoztatottságának alakulása" kéziratainak mellékletét képezik. 247