Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Köhler Mihály: A szarvasi gazdászélet hagyományai

Avatás a tangazdaságban Itt a külső gazda (IV. éves) felügyelete alatt zajlott le az avatás. A hetesi szolgálatra kikerült I. éveseket a szolgálat befejezése előtti estén (pénteken) szerepeltették a bikazugi konviktusban. Közben vicces bosszantásokkal tarkult az esti program, majd ez is „lehúzással" végződött. Jelen volt minden hetesi szolgálatot teljesítő tanuló. A három helyen lezajlott avatás és a hozzá tartozó ceremóniák színesek, mulatságosak voltak. A papír nem bírja el az ott lezajló jeleneteket. Ritkán előfordult, hogy az avatást irányító elragadtatta magát, és a viccből durvaság lett. Az ilyen eseteket az ifjúsági korelnök fékezte meg, azzal, hogy kérdőre vonta azokat a felsőbb éveseket, akiknél ez előfordult. Az avatások lezajlása után a legjobb barátság alakult ki az alsó- és felsőévesek között. Természetesen a felsőbb évfolyamosok részére az előírt, kellő tiszteletet mindig meg kellett adni az alsóbb évfolyambelieknek, és akik ezt elmulasztották, azokat „megfegyelmezték". 2. TÁNCISKOLA AZ INTÉZETBEN A kulturáltsághoz és a társasági érintkezéshez tartozott a tánc, ezért az intézet biztosította azt az ifjúság számára tanfolyam keretében. A tanfolyamok októberben kezdődött a táncolni nem tudó I—II. évesek részére. A lányok a preparandiáról (tanítóképző), a gimnáziumból és a kereskedelmi szakiskolából jártak ugyancsak táncot tanulni. A kurzus 6-hetes volt, és tánctanár vezetésével tanultak a résztvevők. A hét végén, szombaton össztáncot rendeztek, amelyen a tanfolyam résztvevői mellett az iskola felsőbb évfolyamú tanulói és a többi iskolák diákjai is megjelentek. Együtt táncolt és szórakozott az ifjúság. Ilyen tanfolyam csak a gazdászoknál volt rendszeresen minden évben. Azok az elsőévesek, akiknek nem ment a tánctanulás, esténként a szobafőnök felügyelete alatt az internátusban seprűpartnerrel gyakoroltak. A befejezés vizsgával és táncestéllyel zárult a tanfolyam helyén, az intézet dísztermében. 3. MIKULÁS-EST Az elődöktől átvett hagyományok közé tartozott a vidám, mókás, kritizáló és dicsérő krónikába foglalt Mikulás-est megünneplése. Az ünnepséget a IV. évfolyam rendezte, az alsóévesek közreműködésével. A ,,díszterem"-ben gyűltek össze a tanári kar tagjai, az iskola összes tanulói és a meghívott vendégek. Az ünnepséget az ifjúság elnöke nyitotta meg és felkérte a mikulást - aki egy IV. éves tanuló volt a krónika felolvasására. Szükséges tudni, hogy a krónikát a IV. évfolyam legértelmesebb tagjai írták saját osztálytársaikról, és még a tanári kart is belefoglalták. Jelentőségét az adta, hogy a csípős kritika vidám, megtörtént esetekkel volt tarkítva. Azok részére, akik megérdemelték, ajándékot osztogatott a nagybajuszét, bundás mikulás a puttonyából. Az ajándékok jelentéktelen értékűek, esetenként házilag készített tárgyak voltak. A mindig vidám és sikeres december első szombatján rendezett est bállal zárult, ahol az ifjúság éjfélig rophatta a táncot. 4. GAZDÁSZBÁL Minden év áprilisában került megrendezésre az Árpád szálló dísztermében és összes helyiségében a gazdászbál. A bál előkészítésére a IV. évesek irányításával „báli rendező bizottság" alakult. A feladatokat kiosztották, hogy a bál időpontjára minden rendben legyen. A hagyományokhoz illő meghívók a helyi nyomdában készültek. Az intézet fennállása óta minden gazdászrendezvényre arany kalászokkal gazdagon díszített, szép meghívókat nyomtattak. A helyi meghívottakon kívül eljutottak a meghívók a vidéki szülőkhöz és az ott végzett öreggazdászokhoz. A főrendező irányításával megfelelő rendezőgárda fogadta a vendégeket, irányította és segítette a báli program zavartalanságát. 232