Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Vidám Csaba

- Hallom, nagyon jól hallom - felelte Hrasko -, majd hozzátette: Mégiscsak csodálatos egy masina ez! - Csodálatos bizony - folytatta S. úr - de miért evett maga annyi fokhagymát? Csak úgy bűzlik tőle. - Istenem, Istenem - kiáltott fel megrökönyödve az öreg harangozó -, hát még a fokhagyma szagát is megérezni a telefonon ? 14. A lelkiismeretes harangozó. Panasz érkezett az egyházhoz Hrasko harangozó ellen, hogy a gazdagoknak hosszabban „versel" (temetési hírharangozás), mint a szegényeknek. Ott állt tehát a vádlott a presbitérium színe előtt és méltatlankodva védekezik: - Uraim! Aki engem azzal vádol, hogy a gazdagoknak hosszabban verselek, mint a szegényeknek, az hazudik. Mert én mindenkire, szegényre, gazdagra egyformán huszonötöt húzok rá. ISKOLAI ÉLET 15. A szellemi munka megbecsülése. Gálik János, Bohus László, Lipták Pál és még néhány egyházi tanítónak saját földje is volt, ezért mikor az első világháború alatt mindenféle drágasági pótlék, ruhasegély stb. volt divatban, ők e földi javakból nem részesedhettek, mert „gazdagoknak' számítottak. A maguk részéről ezt természetesen sérelmesnek tartották, felosztották hát egymás között a presbitérium tagjait, ki kihez megy el, hogy meggyőzzék őket igazságukról. Gálik Jánosnak is jutott néhány, iskolájához közel lakó presbiter. Fölkeresi az elsőt s érvel: - Ma mindenkinek nehéz. Nekünk is. Mi is olyan tanítók vagyunk, mint a többiek, stb. stb. Majd előrukkol a véleménye szerint leghatásosabb érvvel: - Presbiter úr! Én 12 évig tanultam az iskolákban, s a maga kondásának mégis több fizetése van, mint nekem. - De az dolgozik is! - volt a nem várt válasz. A ruhasegély végleg a kútba esett. 16. Kár a szóért. Az úgynevezett Csabai tanyákon a községi iskolában tanított S. D. tanító. Rendszerint késvejárt be az osztályba, de hogy meglepetés ne érhesse, minden reggel gyerekeket állított ki az iskola előtti országút mellé őrségre. Egy napon az őrködő gyerekek óriási izgalommal futnak be a tanítói lakásba: -Jönnek az urak, tanító úr! S. magára kapkodja ruháját, gyorsan hátra igazítja zsebóráját és kényelmes léptekkel besétál a tanterembe. A katedrán ott ül már a rettegett Szentkereszty Tivadar tanfelügyelő úr. Nem szól egy szót sem, csak előveszi zsebéből óráját és a belépő S. elé tartva mutatja: Nyolc óra elmúlt! A tanító sem szól egy szót sem. Ó is előveszi zsebéből a maga óráját és a tanfelügyelő elé tartva mutatja: még csak lesz nyolc óra. Szentkereszty lemondón legyint a kezével, mint aki látja, hogy itt kár minden szóért, s csak annyit mond: - Kezdje, tanító úr! 17. Csabai kolbász. Gálik János fiatal korában a kereki tanyai iskolában tanított. Abban az időben nem volt ritka eset, hogy 5-6 vagy akár több hízót is vágtak egyszerre valamely módosabb tanyán. Jelen esetben éppen Kerekes János tanyaköri kúrátor készült vágáshoz. A tanító által végzett istentisztelet után még beszélgetnek az iskola udvarán a férfiak, amikor Kerekes hirtelen odafordul a tanítóhoz : - Milyen magas a tanító úr? - Én? 173 cm vagyok. - Biztos? - Biztos. Ennyi voltam a sorozáson. A téma ennyiben maradt. A disznótor utáni napon jön az iskolába a kis Kerekes fiú és egy kasban kóstolót hoz a tanító bácsinak. Van ott hurka, fehér pecsenye, cigánka (a háj hártyájába tekert, tojás sárgájával összekevert, fűszerezett 226