Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bencsik János: Hagyományőrzés és az életmód kölcsönhatása egy battonyai szerb parasztcsaládban

Adatközlőm nagynénje, Neducsin Gyulavászia és férje, Drecsin Demeter (Battonya, 1902) nál. Ha nem vágtuk fel, akkor oldalt kicsúszhatott egy, meg két cipónyi nagyságú tészta is, doniója lett. 4.3. Az előtét nem tettem mindjárt fel (a kemence szájára), hagytam hogy lassan melegedjen föl a kenyér, mert ha hirtelen melegszik, akkor ereszt a kemence, vagyis alacsony marad a kenyér. Csak később fujtottam le (zártam be) a kemencét. 4.4. A kenyér bevetése után a sütőlapáttal keresztet vetettem a kemence szájára. 4.4.1. Majd kezemmel ezt csináltam (három ujját összefogva mutatja a fölfelé irányuló mozdulatot) és cuppantottam hármat, hogy magasra keljen a kenyér a kemencében. 4.4.2. A szakajtókosarakat az asztalra egymásra dobáltam, ruhával együtt. Mikor a kenyér bent volt a kemencében, akkor a kendőket összeszedtem, a lisztet kirázogattam belőlük. Eközben is cuppogtam a kemence szája felé mozdítva a kendőket, hogy magos legyen a kenyér. 4.4.3. A kosarakat szájukkal lefordítva, egymásba raktam és az asztalon hagytam, ugyancsak azért, hogy magos legyen a kenyér. 4.4.4. Nagyon vigyáztunk arra, a fiatalasszonyok, hogy a kenyerek össze ne ragadjanak a kemencében. „Az az asszony, akinek a kenyerei összeragadnak, ikreket fog szülni." - mondották. Inkább egy kicsit a kemence falához érjen, úgy voltunk vele. 4.5. A kenyér két óra hosszat sült, a cipó (cipovka) csak egy óráig. 4.5.1. Nem mindig készítettem cipót. Erre is előre számoltam, meg a lángosra is. Ilyen esetben megfelelő mennyiségű liszttel többet dagasztottam be. 4.5.1.1. A cipót nem tettem a kosárba, kelni, csak az asztalon, kendőben hagytam. 4.5.2. Mikor kihúztuk a kemencéből a cipót, mindjárt megcsókoltuk, megmosdattuk és az asztalra helyeztük. Abból, ha együtt voltunk, mindenkinek törtünk. Zsírral, szalonnával szívesen fogyasztottuk. 4.5.2.1. „A cipót nem volt szabad késsel vágni, amíg a kenyér ki nem sült. Nem szabad a kést beletenni." 4.5.3. A gyerekeknek nagyobb zsemlényi cipókat (cipovcsica) sütöttem, mindegyiknek. 20 perc alatt megsültek. Kiszedtem, megmosdattam és abroszba takartam a meleg cipócskákat. „Nem lehet még enni gyerekek, aludni kell neki az istenkénél." 4.5.3.1. A kisgyermek örült a cipócskának. „Azon tanult enni, kétfelétörtük, a belét kiszedtük." 217