Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sonkoly Kálmán: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete megalakulásának 25. évfordulóján

felismerte és 1950-ben néhány kommunista értelmiségit azzal a feladattal bízott meg, hogy az ipari üzemeknél, tszcsknél, állami gazdaságoknál, gépállomásoknál, járási és városi pártbizottságoknál természettudományi előadásokat tartson. Ez a munka nehéz, pionír munka volt. Kevesen voltunk, sok helyre kellett menni falvakba, tanyákra, üzemekbe kerékpáron, motorkerékpáron, néha gyalog, ritkán gépkocsival, szóval ahogy lehetett. Sokoldalúnak kellett lenni: az ember sokszor nemcsak a szakterületéről tartott előadást. A fáradságért kárpótolt az a tudományszomj, ahogyan a munkások, parasztok az előadásokat fogadták. Megyénkben 1953 koratavaszán - a Természettudományi Társulat keretében - agronómiai, egészségügyi, földrajz-földtan-csillagászati, fizikai-kémiai és műszaki szakosztály kezdett működni és tartani rendszeres foglalkozásokat. Külön dolgozott az Irodalomtörténeti és Történettudományi Társaság. Csak később alakult a filozófiai szakosztály. A TIT országos alakuló közgyűlése után 1953. október 7-én ült össze a megyei előkészítő-szervező bizottság, itt a megye vezető értelmiségének meghívott képviselői jelentek meg. A budapesti ülés megyei küldöttei beszámoltak az új Társulat megalakulásáról, céljairól, szervezeti formáiról. A tulajdonképpeni megyei megalakulás, vezetőségválasztás 1953. október 25-én a Városi Tanács dísztermében történt. A közgyűlés kiemelte népünk anyagi és kulturális szükségletei egyidejű kielégítését és az alapvető tudományok ismeretének fontosságát, amelyek nélkülözhetetlenek országépítő terveink, bonyolult műszaki, mezőgazdasági feladataink megoldásához. Megállapította, hogy a kultúrforradalom megvalósításához nem elég csupán az iskola, nagy szükség van az ismeretek terjesztésének iskolán kívüli nagy szervezetére. A szakosztályi vezetőségválasztásokra 1954. márciusában került sor. Megalakultak a természettudományi, társadalomtudományi szakosztályok. Az egyes szakosztályok megjelölték és kidolgozták a programjukat. Megyei szervezetünk kezdeti munkája nem ment minden zökkenő nélkül. Az alapító tagság 1953-ban 160 fő volt. Ma már ennek sokszorosa és az ország egyik legnagyobb tagságával rendelkező szervezettséggel dicsekedhetünk. A kis számú tagság 70%-a pedagógus volt, ez az arányszám csak később módosult, orvosok, mérnökök, jogászok és agronómusok nagyobb számú belépésével. A választott vezetőség kezdetben még nem ismerte funkcióit, az elnökségi ülések csak formálisak voltak. A megyei apparátus félfiiggetlenített szaktitkárokkal dolgozott, jó ideig betöltetlen volt a megyei titkár posztja. így majdnem egy évig rendszertelen volt a szervezet munkája. A különböző szakosztályok tevékenysége nem volt arányos. 1955 őszéig általában a természettudományi szakosztályok voltak az aktívabbak, a társadalomtudományi szakosztályok inkább egy-egy ünnepség kapcsán szerepeltek. 1954-es adat szerint megyénkben 892 előadás történt, 65 856 hallgatóval. 1954 őszén átfogóbbá válik az ismeretterjesztés. Különböző központi és megyei határozatok viszik előbbre a munkát. Jelentős esemény a társulat életében az 1954. október 6-án történt klubavató ünnepség. Értelmiségi Klub ezekben az időkben az országban csak pár helyen működik még: Budapesten, Baranya, Borsod, Vas és Veszprém megyékben. A Megyei Értelmiségi Klub az értelmiség látókörét szélesítő szellemi élet kialakulását elősegítő viták központi fórumává válik. Reprezentatív irodalmi, zenei és más művészi rendezvények központja. 1955-től rendszeresen megjelenik a klubnaptár, amely tudósít az ismeretterjesztés minden ágának eseményeiről. Programmá válik a helyi haladó hagyományok ápolása. Önálló helyi, megyei nevelési folyóiratok segítenek a munkában: Békés megyei Oktatási Híradó, Körös Népe, történelemtudományi és néprajzi antológia. Szélesedik a társadalomtudományi tevékenység, jelentőssé válik különböző társadalmi szervek fokozódó együttműködése. (Hazafias Népfront, Békebizottságok, SZMT, MSZBT, Vöröskereszt, kultúrotthonok stb.) Ilyen szépen indult fejlődés után következett be az 1956-os megtorpanás. Sok pozitív tett mellett hibák is adódtak az évek munkájában. Ezeket társulatunk országos küldöttgyűlésének beszámolója 1958-ban a következőképpen értékelte: „Helyes úton indult a társulat, megfelelni a szocialista társadalom támasztotta követelményeknek az ismeretterjesztés terén, helyes volt a tartalmi cél meghatározása; hiba volt, tudományosan még nem igazolt, el nem döntött, bár helyesnek látszó megállapítások erőltetett szorgalmazása. Hiba volt, hogy 198