Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről

összeírásakor az összes 10 éven felüli analfabéták is írassanak össze abból a célból, hogy ezek 40 éves korig bezárólag kötelezően vegyenek részt a felállítandó tanfolyamokon.

3

1 Kéri az intézőbizottságot, ezt a tervet minden eszközzel valósítsa meg. 8. A művelődési ügyeket intéző bizottság elhatározza, hogy minden hó 1. napján délután 4 órakor tart rendes ülést. Ha ez a nap ünnepre esik, akkor a következő napon. Több tárgy nincsen, az ülés véget ér. Kelt mint fent. Berki István Horváth Lajos jegyzőkönyvvezető elnök Erkölcs és az új világ

3

2 (Horváth Lajos csorvási állami iskolai igazgató-tanító cikke)

3

3 Soha ilyen rögtönös és teljes mértékű átalakulás, mint ma, nem fordult elő egyetlen állam történetében sem. Minden eddig elismert jog, törvény, szokás egyszerre megdőlt, helyét, új - az összesség erdekét szolgáló jogok, törvények, szokások foglalták el. Ennyi változás nem maradhat csak külső, át kell formálódnia a belsőnek, a szívnek-léleknek is. Ez a belső átalakulás azonban nem történhetik meg olyan rögtönösen, mint a külső, mert az embert eddig a szülők, tanítók, papok úgy nevelték, hogy maguk sem tudták, hogy ők mennyire az „uralkodó osztályok" érdekében működnek. Ezt pedig máról-holnapra levetkőzni nem lehet. Külsőleg ugyan mindenki szocialista ma, - szájjal -, de egészen bizonyos, hogy belől másként van. Szocialista [sok ember] félelemből, legjobb esetben azért, mert az árral úszni kell, mivel ellene úszni nehéz volna, vagy éppen lehetetlen. Ilyenektől nap nap után hallani olyan kitételeket, hogy meg volnék elégedve az új renddel, csak a vallást ne bántaná, vagy csak az a kár, hogy tönkreteszi az erkölcsöket és sok hasonlót. Mivel legtöbbször ezek fordulnak elő, ezekkel kell foglalkozni. Hogy az új állam a vallást nem bántja, arról már igazán nincs mit beszélni. Ezerszer és ezerszer nyilvánossá volt téve és úgy a szocialista párt mint annak vezető férfiai részéről, hogy a szocializmus a vallást nem üldözi, de nem is biztosít neki előjogokat, szóval nem törődik vele; nevelje mindenki magát, gyermekét úgy, hogy az legyen vallásos vagy vallástalan, ebbe bele nem szól. De nem engedi, nem engedheti meg, hogy a vallásos nevelés örve alatt az iskolában olyan eszméket csepegtessenek a gyermekek lelkébe, amelyek magára a gyermekre, sőt a nép érdekeire káros befolyást gyakorolnának. Ez természetes. Fontosabb és szükségesebb az erkölcsről beszélni, mely ezek szerint veszedelemben forog. Az a keresztyén erkölcs, melynek nevében eddig a nép elnyomása, nyomorba süllyesztése, vágóhídra küldése és gyilkolásra kényszerítése keresztül vitetett, tényleg veszélyben van; de viszont van-e azokon kívül, akik az öt éves háborút itthon kényelemben, mások munkájából élve és nagy vagyonokat gyűjtve töltötték el, van-e csak egy is, aki ezeket az erkölcsöket visszakívánja. Keressünk ilyet a hadiözvegyek, hadiárvák, és azok között, akik éveket töltöttek Galícia hómezőin, Doberdó poklában vagy a szerb sarakban. Az igazi emberi erkölcs nem forog veszélyben, sőt inkább most fog kifejlődni. Mert hiszen, hogy mi az az erkölcs ? Ez az egyes népek művelődési s egyéb életviszonyai, sőt éghajlati viszonyai szerint nagyon különböző fogalom! A Fidzsi-szigeteken még az az erkölcs, hogy az ellenséget agyon kell ütni és megenni. Afrika egyik törzsénél megkívánja az erkölcs, a férfi lehetőleg nőtestvérét vagy rokonát vegye feleségül. Anglia „előkelő" köreiben pedig már az is az erkölcsbe ütközik, ha valaki egy ilyenféle tárgyat, mint nadrág, 20