Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Marsi Gyula: A demokratikus centralizmus mint a szocialista-kommunista társadalmi munkamegosztás alapelve

ez tükröződött - majd később a lenini pártban vált végérvényesen elválaszthatatlanná e tevékenységtől. A proletariátus úgy formálta, alakította ki ezt az elvet, mint az emberek kölcsönös tevékenységének alapelvét. Mint az osztálycéljai, végső soron az egész emberiség érdekei érvényesítésében nélkülözhetetlen elvet. Az emberiség történetében a Párizsi Kommün volt az első társadalmi méretű kísérlet arra, hogy a demokratikus centralizmus, a szocialista demokrácia érvényesülhessen. Ez volt a kezdet. Azóta - ma már egy évszázad nagy társadalmi változásai jelzik -, az egész emberiség által megközelíthető a példa, a szocialista világrendszer példája. A szocializmus teljes és végleges győzelme egyben a demokratikus centralizmusnak a társadalmi élet minden szintjén és szférájában való érvényesítése, érvényesülése. A szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió története az egész emberiség számára felmérhetetlen értékű tanulságokat szolgál. A demokrácia az ember szabadsága is, jogai kiteljesedése. A demokrácia fejlődése az ember, a személyiség fejlődése. Az egyén fejlődése, és az emberi nem fejlődése igazi érdekei felismeréséig, és az alapvető érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséig. A munkásosztály történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy demokráciát ugyanúgy nem lehet kapni, mint szabadságot. A demokrácia a munkás számára, a dolgozó ember számára nem a demokrácia lehetősége. A lehetőség, a feltételek nagyon lényegesek, de a demokrácia a feltételek mellett, azzal együtt: a tett, az aktivitás. A szocializmus győzelme éppen a társadalmi méretekben kibontakozott aktivitás. A társadalom tudatossága és az egyének tudatossága. A szocialista országokban, de a kommunista és munkáspártok tevékenységében is nagyon lényeges szerepe van a cél elérésének. Erőfeszítéseiket erre összpontosítják. A nemzetközi kommunista és munkámozgalomban is mind nagyobb teret kap az a tudatos törekvés, hogy a pártok viszonyában a demokratikus centralizmus érvényesüljön. De egyáltalán nem arról van szó, hogy ennek érdekében valamelyik pártnak a nemzetközi kommunista mozgalom centrumává kellene válnia! Nyilvánvaló viszont, hogy a nemzetközi mozgalomban szükség van a munkamegosztásra, szükség van a nagy feladatok mellett a részfeladatok, az általános érdekek mellett a részérdekek megfogalmazására is. Azonban - és ez valamennyi munkáspárt és szocialista ország számára lényeges felismerés a szocialista építés konkrét és távoli céljai között, a részérdekek és általános érdekek között mindig adott a részleges egybeesés. A rész és az egész alapvető érdekei perspektivikusan egybeesnek. A feladat tehát az érdekek egyeztetése újra és újra, hogy az érdekek ütközését felismerhessük, megszüntethessük. Tulajdonképpen ezt fogalmazza meg a mi pártunk is ismételten határozataiban. Nyilvánvaló, hogy a szocialista építés minden újabb eredményének, a ma és a jövő társadalmi fejlődésének alapja társadalmi életünk demokratizmusának erősítése. A társadalmi élet demokratizmusának erősítése - más szóval a tömegek tudatosságának fokozása. IRODALOM 1. Marx-Engels Művei 3. kötet 49-73, 545-546. lap; 20. kötet 277., 177-178., 285-290. lap; 21. kötet 158-159. lap; 23. kötet 47., 206-207, 330-344., 394. lap. 2. Lenin: Állam és forradalom. Művei 33. kötet. 3. Az MSZMP X-XI. kongresszusának határozatai 4. Biszku Béla: A pártdemokrácia kiteljesedésével növeljük szervezeteink cselekvőképességét. (Pártélet, 1970/10.) 5. Korom Mihály: Szocialista demokrácia és következetesség. (Népszabadság, 1970. okt. 25.) 6. G. H. Szmazorov: Szocialista demokrácia - problémák és perspektívák. (Moszkva 1971. Politizdat.) 7. Vészi Béla: Szocialista állam - szocialista demokrácia. (Pártélet, 1971/3.) 8. A demokratikus centralizmusról. (Kossuth, 1972.) 9. Afanaszjev: A társadalom tudományos irányítása. (Kossuth, 1969.) 166