Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében

b) Az üzemi zöldségfeldolgozás minimális, a tárolási kapacitás alacsony, korszerűtlen, a tárolás veszteséges. c) A kisgazdaságok zöldségtermesztése még jelentős, bár az átlagos terület csökkenésével, a tulajdonosok társadalmi átrétegződésével árutermelése csökken. d) A megye zöldség-gyümölcs szakkereskedelmi ellátottsága alacsony színvonalú, ezért a magánkiskercskedelemnek még - viszonylag - jelentősebb szerepe van. Legjobban ellátott a megye középső, legurbanizálódottabb része, hasonló területi különbségek figyelhetők meg a településeken belül is. e) A zöldségfogyasztás szezonális ingadozása nagy, a szélsőséges hónapok fclhozatali aránya a szabadpiacon 10 : i, a szövetkezeti boltoknál 4:1. A kínálat szerkezetét jobban kellene igazítani a fogyasztáséhoz. f) A szövetkezeti zöldségforgalom problémái a szűk és korszerűtlen tárolókapacitásból, a felvásárlási szerkezet túlzott ipari és exportorientációjából, a párhuzamos szállításokból adódnak. g) A lakosság zöldségellátásában - különösen a választék vonatkozásában - a szabadpiacnak még jelentős szerepe van. A központi áruellátástól, az önellátástól és a fclhozatali területektől függően lényeges területi differenciák vannak mind a felhozatalban, mind pedig az árszínvonalban. h) A tartósítóipar a felesleg feldolgozásával, a foglalkoztatásban betöltött szerepével kedvezően befolyásolja a megye gazdasági életét. A megyén kívüli szállítások csökkentése érdekében a termelési szerkezet alakításánál jobban figyelembe kellene venni az ipar igényeit, az árukapcsolatok szervezettségét pedig erősíteni kellene. JEGYZETEK 1. Nem tekintjük zöldségnek a burgonyát, ide soroljuk viszont a sárga- és görögdinnyét, az egyéb zöldségfélékre vonatkozó részletezést forrásaink nem tartalmaznak. 2. A gazdaság elárusítóhelyein viszonteladás céljából vásárolt mennyiséggel együtt. 4. Az ÁFÉSZ, ZÖLDÉRT stb. szövetkezeti boltoknak ill. ezek vendéglátó egységeinek közvetlenül eladott mennyiséggel együtt. 4. Az értékesítésre átadott mennyiséggel. 5. A felhasználás a termékek termelői mérlegeinek forrással ellentétes oldala, amely az értékesítésen kívül egyéb kategóriákat is tartalmaz (saját termelésű személyi fogyasztás, üzemi felhasználás, tárolási veszteség stb.). 6. Szám szerint ez magasabb lehet: ld. 4. jegyzet. 7. A kisgazdaságok, kistermelés, háztáji és kisegítő gazdaságok a dolgozatban szinonim fogalmakként szerepelnek, s magukban foglalják mindazokat az üzemeket, melyek kívül esnek az állami és szövetkezeti szektor közös területén. 8. Az egymástól több tekintetben eltérő zöldségféléket azért összegezzük súly alapján, mert a szintén naturális mértékegységben kifejezett viszonyítási alap lehetővé teszi c - célnak megfelelő - legegyszerűbb módszer alkalmazását. 9. 1977. január i. előtt: MÉK. 10. 1977. jan. i-én megalakult a Békéscsaba és környéke Agráripari Egyesülés. 11. A beszerzés a nem mezőgazdaságtól történő vásárlást is magába foglalja. 12. A szerződések alapján. 13. A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat 27 m

2 alapterületű szakboltjával együtt. 14. Pataj Pál „Szabadpiaci áruáramlás a közép-békési városrégióban" című tanulmány adatainak felhasználásával. 106