Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Marsi Gyula: A közép-békési centrumok és a korszerű városi létfeltételek
A végrehajtó bizottság említett ülése után a Békés megyei Népújságban a főszerkesztő tollából nagyon előremutató cikk jelent meg. 8 A probléma tehát mozgásban, fejlődésben van. Mindinkább szerveződnek a feladatok megoldásának szubjektív feltételei is. Ma már általános az egyetértés abban, hogy a közép-békési centrumok koordinált fejlesztése nem egyik vagy másik városnak az érdeke csupán. A koordinált fejlesztés társadalmi követelmény. A közvélemény nagyon jól reagált az első együttműködési törekvésekre. A legkülönbözőbb párttanácsi-tömegszervezeti szinteken kialakultak az együttműködés különböző formái is. Ezekre lehet támaszkodni a feladatok kimunkálása, majd a feladatok megvalósítása során is. Szó esett arról a Tóth József említett tanulmánya alapján kialakult vitában is, hogy a problémának igen erős az érzelmi töltése. Azt hiszem, hogy közvéleményünknek a téma felvetésére való pozitív reagálása elsősorban azért bontakozhatott ki, mert az első lépéseknél is jól érzékelhető volt a feladat egyik legfontosabb eleme, úgy is mondhatnám alapelve, hogy a közép-békési centrumok fejlesztésével kapcsolatban koordinált és nem centralizált fejlesztés az előrehaladás járható útja. Az a vélemény is gyakran hangot kapott és mindinkább erősödik a közvéleményben, hogy ha e városoknak a fejlődéséről beszélünk, s fejlesztési törekvéseinket meg is akarjuk valósítani, akkor nem szabad csak a városok szűk határaira tekinteniük. Az 1975-ös városi pártértekezletet megelőző taggyűléseken is több helyt felvetették Gyulán, hogy a város gazdasági, politikai és kulturális fejlődése érdekében mindinkább szükséges Békéscsaba és Békés városokkal egybehangzó területfejlesztési tervek kimunkálása és összeegyeztetése. 9 Ennek a gondolatnak egyenes folytatása a városi pártértekezlet egyik hozzászólása, melyben határozottan kifejezésre juttatta a hozzászóló, hogy a jövőben a tájegységben való gondolkodás kell jellemezze település és területfejlesztési tevékenységünket. 1 0 Természetes dolog, hogy nemcsak Békéssel, Békéscsabával való koordináció ez csupán, hanem szoros együttműködés azokkal a településekkel, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak a várossal. Ez a város fejlődésének egyik igen fontos kérdése. A településhálózat fejlesztési koncepció megyei célkitűzésének meghatározott összefüggése ez. A fejlődéssel kapcsolatos igényeket valami elvont mérce alapján nem lehet meghatározni. A mérce semmiképpen sem lehet csak Békéscsaba és Gyula viszonya, és különösen nem csupán arányaik változása. Nagyon lényegesek ezek az arányok is, de a fő kérdés az, hogy mennyiben képes Gyula város vagy akármelyik város lakossága számára biztosítani a korszerű városi élet feltételeit, és hogyan, milyen messzire hat környezetére, és néhány vonatkozásban lehet-e hatása, képes-e távolabbi területekre is, a megyére, esetleg messzebb is ható funkciók érvényesítésére. Nyilvánvaló, lakóhelyi önzéssel nem juthatunk messzire, hiszen megyei érdek is, hogy abban a sajátos település-struktúrában, amelyet Békés, Békéscsaba és Gyula jelent, Gyula abba az irányba fejlődjék, és mindegyik város abba az irányba fejlődjék, amelyben kedvezőbbek az adottságai, és ne csökkenjenek a változások ellenére sem funkciói. 1 1 Az együttműködéssel kapcsolatos tanácskozásokon, az együttműködés ma már elkészült és hozzáférhető dokumentumaiban mindenütt szerepel az a megállapítás, hogy az együttes tevékenységre, az együttműködésre elsősorban a párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében van szükség. A párhuzamos fejlesztések elkerülésével jelentős erőket, eszközöket takaríthatunk meg, és hatékonyabban valósíthatók meg az egységesen kimunkált célkitűzések. Úgy gondolom, hogy ez tényleg lényeges kérdés. De ilyen módon a problémák leszűkítését jelentheti. A párhuzamos fejlődés problémája nagyon jelentős, de nem feltétlenül kell törekednünk arra, hogy minden párhuzamos fejlesztést elkerüljünk. Az esetek egy jelentős részében párhuzamos fejlesztéseinkben is kölcsönösen segítenünk kell egymást. Differenciáltan kell megközelítenünk a funkciókat. Mindhárom centrumnak el kell látnia a maga területén az alap- és a középfokú szerepkörből származó funkciókat is. Ez egyértelmű, hiszen városi településekről van szó, melyeknek vonzáskörzetükkel kapcsolatban is megvannak sajátos feladataik, és biztosítaniuk kell az életmódnak városi feltételeit. Nem is akármilyen színvonalon, hanem a fejlett szocialista társadalom igényeinek megfelelő színvonalon. Békéscsaba vonatkozásában sürgető követelmény, hogy felsőfokú szerepkörének is mind hatékonyabban tegyen eleget. 82
