Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Fekete Antal: A közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének kérdései

gatási munka tartalmát illetően, hanem szervezetében, szervezeti felépítésében is. Követte, sőt felkeltette azokat az igényeket, amelyeket a fejlődés megkövetelt. A példa kedvéért csak néhány változást felsorolva: egységes szakigazgatási szervek létrehozása a lakossággal közvetlen kapcsolatban levő tanácsoknál, nagyközségek létrehozása, városkörnyéki községek kialakítása, közös tanácsú községek létrehozása, stb. A fentiek azt igazolják, hogy amikor a társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődése, a szocialista építőmunka körülményei indokolttá teszik, a jogi szabályozásokat - beleértve az államigazgatás szervezetére vonatkozó szabályozást is - alkalmassá kell tenni az építőmunka új feladatainak a megoldására. Keresnünk kell problémáink megoldásának a legegyszerűbb, de egyben leghatékonyabb módozatait a jelenlegi államigazgatási szervezeti kereteken belül nekünk is. Takács Lőrincnek a megoldásra tett javaslatát alkalmasnak tartom arra, hogy a fejlesztési kérdésekben az összhang kialakítását elősegítse. Indokoltnak tartanám, ha illetékes felsőbb szerveink is, problémáinkat megértve, segítséget nyújtanának e kérdésben. A három város sokoldalú együttműködése kialakításának még csak a kezdetén tartunk ugyan, azonban már az eddig végzett munka alapján is lényeges eredményeket tudhatunk magunkénak. Az elért eredményeken belül is nagyon lényegesnek tartom az együttműködésre való hajlandóságot, azt a felismerést, hogy vannak közös dolgaink és gondjaink, amelyeket legjobban és perspektivikusan csak együtt tudunk megoldani. Közösen keressük annak a lehetőségét, hogy - ahol és amiben lehet a párhuzamosságokat elkerüljük, bizonyos tevékenységi területeken - pl. kulturális, egészségügyi stb. - a jó összhang megteremtésével kiegészítsük egymást. Az együttműködés nagyon lényeges pontjának tartom, az együttműködésre való hajlandóságon túl, annak őszinteségét és az ezzel együttjáró bizalmat is. A három város együttműködésének nem lehet, de nem is célja, hogy bármelyik is a többi rovására, valamilyen előnyhöz jusson. De arról igenis szó van, hogy ha valamely városnak adottságainál fogva valami előnyös, abban támogassuk egymást. Csak így képzelhető el a jó és harmonikus együttműködés, ami még így sem könnyű, hiszen a megoldásra váró és menetközben jelentkező újabb feladatok nem kicsik. Ezekben a kérdésekben pedig az emberi oldalt meghatározónak tartom, mert biztosítva lehet az anyagi oldalon minden, ha az emberi oldalon problémák jelentkeznek, az ügy nem vagy nagyon lassan halad előre. Míg ha az emberi oldal rendben van, ha szűkös is az anyagi oldal, még ha lassabb lesz is, de lehet előrehaladás. A három várost érintő közös ügyeink megoldását közösen kell keresnünk párt-, állami, tömegszervezeti, tömegmozgalmi területen egyaránt. A közös tevékenység vezethet el oda, hogy feladataink konkrétan megfogalmazhatóak legyenek, s ebben minden szervnek, szervezetnek megvan a maga önálló feladata. 80