Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

Az alföldi városok nem tudtak nagyobb népességkoncentrálódást indukálni. Ez alól csak néhány város, elsősorban Debrecen a kivétel. 2. Az 1. világháború előtti migrációban Békés megye alapjában véve népességleadó terület volt, depressziós területnek azonban semmiképpen sem nevezhető. A népességmozgás egyik fontos kiváltója - eltérően a tőkés fejlődés fő irányától a föld volt, elsősorban a megyén belüli és a szomszédos területekre irányuló migráció során. A megye települései között a természetes és a tényleges szaporodás terén is komoly eltérések voltak, s ennek megfelelően a vándorlási egyenlegek szórása is nagy (4. ábra). A megye 27 településéből mindössze ötben volt nyereséges a migráció, közülük azonban Doboz többlete mindössze három fő. Nagyszénás és Kondoros többszáz főt elérő nyeresége döntően a parcellázásokat követő népességmozgás következménye volt. Feltehetően a birtokvásárlásokhoz kapcsolódó kirajzás az egyik oka Békéscsaba csekély (246 fős) vándorlási nyereségének, s jelentősen éreztette hatását a század első évtizedében kulmináló kivándorlás is. A városok népességfejlődésének „klasszikus" ismérveit Gyula mutatta: az igen csekély természetes szaporodást (219 fő - 1%)* többszörösen meghaladta a vándorlási nyereség (1619 fő). A nagy mezővárosok nem tudtak nagyobb népességkoncentrálódást kiváltani (Tánczos-Szabó L. 1975). IRODALOM Becsei J. 1969: Békés inegye mai területének gazdasági és társadalmi struktúrája a Tanácsköztársaság előtti évtizedekben (In: A Tanácsköztársaság Békés megyében. Szerk.: Szabó F.) Békéscsaba, pp. 13-59. Becsei J. 1972: Békéscsaba gazdasági és társadalmi struktúrája a XIX-XX. század fordulóján (In: Áchim L. András Emlékkönyv 1871-1971. Szerk.: Pölöskei F.-Szabó F.) Békéscsaba, pp. 33-47. DecseiJ. 1973: Békés megye külterületi népessége. Békési Élet. 3. pp. 467-499. Becsei J.-Tóth J. 1974: Békés megye településföldrajza. (In: Békés megye gazdasági földrajza. Szerk.: Krajkó Gy.) Békéscsaba, pp. 421-466. Bella I. 1975: Kondoros száz esztendeje (1875-1975). Gajdács P. 1896: Tót-Komlós története. Gyoina. Loras S. 1908: A legújabb állami telepítések Magyarországon. Bp. Maday P. 1962: Szarvas története. Szarvas. Miklya J. 1962: Csanádapáca. Puskás J. 1974: Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba 1914 előtt. Történelmi Szemle 1-2. pp. 32-57. Szabó F. 1965 : Orosháza a kiegyezéstől az első világháborúig. (In: Nagy Gy. |szerk.] Orosháza története, pp. 404-566.) Szabó F. 1970: Békéscsaba mezőgazdasága az örökváltságtól az első világháborúig (1846-1914). In: Krisló Gy.-Székely L. (szerk.) Tanulmányok Bé késcsaba történetéből, pp. 123-168. Tánczos-Szabó L. 1975: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében. Békési Élet, 2. sz. pp. 261-301. Tóth J. 1969: Die Hauptperioden der zahlenmässigen Gestaltung der Bevölkerung im südlichen Teil der Grossen Tiefebene zwischen 1869-1969. Acta Geographica, Szeged, 9. évf. pp. 41-61. Tóth J. 1976: Békéscsaba történeti demográfiája. In: Békéscsaba földrajza, Békéscsaba, pp. 73-105. J. Tóth-Z. Dövényi 1977: Some Characteristics of Mobility and Migration of Population of the Great Hungarian Plain before the First World War. Acta Geographica Szegediensis. Tomus XVI. Szeged. Virágh F. 1971: Adalékok a kivándorlás Békés megyei történetéhez. Békési Élet. 2. pp. 169-189. Statisztikai források. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 5. k. 1900. évi népszámlálás III. r. Bp., 1907. 27. k. 1900. évi népszámlálás X. r. Bp., 1909. 61. k. 1910. évi népszámlálás V. r. Bp., 1916. 64. k. 1910. évi népszámlálás VI. r. Bp., 1920. 67. k. 1899-1913. évi ki-és visszavándorlás. Bp., 1918. A népmozgalom főbb adatai községenként 1901-1968. KSH, Bp., 1969. * A magas halálozási arányban nyilvánvalóan nem elhanyagolható szerepe volt az itt levő megyei kórháznak, ez azonban csak az abszolút értékeket módosíthatja, az alapvető jellemvonást nem. 64