Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

H KESS; PFKESSAMSílN 4. ábra A békés megyei települések demográfiai mutatói (1901-1910) Jelmagyarázat: I: A természetes és a tényleges szaporodás alakulása 1: Természetes szaporodás 2: Tényleges szaporodás II: Településkategóriák az 1910-es népességszám alapján Sajátos, hogy a szlovákok által lakott területeken (Békéscsaba, Szarvas környékén) a szlovákok aránya a külterületi népességben magasabb, mint a belterületen. A megye északi harmadában a külterületi népesség aránya alacsonyabb, jellege - a birtokviszonyok eltérő volta miatt - más volt, mint a középső részeken. A 20. század elején itt élt a megye 25-30 ezerre becsült (Becsei J. 1973) majorsági népességének zöme. Az ármentesítések itt is elindítottak egy arányaiban jelentős, de a középső részekhez hasonló, sűrű hálózatot nem eredményező tanyásodási hullámot, mely még a 20. század elején is tartott. A megye déli területein, (csakúgy, mint a csatlakozó Csanád és Arad megyei részeken) a kisebb településekből álló, sűrűbb településhálózat és a gazdálkodás jellege nem tette szükségszerűvé a középső térségekéhez hasonló nagyságú és sűrűségű tanyarendszer kialakulását. Bár e mozgásforma jelentősége így a déli térségeket kisebb, a népesség kii!- és belterületek közötti mozgásában itt is a kiköltözés dominál. IV. Összegzés 1. A mobilitási és migrációs viszonyok alapján az Alföld néhány jellemző vonása: A belső népességmozgásban az alföldi területek mobilitása átlag feletti, vagy átlag körüli, az emigrációból való részesedésük viszont csekély. Az Alföld az I. világháború előtt még nem tartozott az egyértelműen népességleadó területek közé, népességcscréje nyereséges volt a Dunántúllal és a Felvidékkel szemben. 63