Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - SZEMLE
A felkert hozzászólók korreferátumainak elhangzása után újabb hozzászólásokra került sor. Elsőként Papp Antal kandidátus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) docense mondta el véleményét. Hozzászólása első részében az Alföld északi, a török uralom alatt kevésbé elpusztult részén kialakult településhálózatot vetette össze a Dél-Alföld települési rendjével. Az északi rész sűrűbb településhálózatában a települések térrendje sokkal szabályosabb, mint a ritka településhálózattal ren• delkező Dél-Alföldön. Ezt figyelembe kell venni a vizsgálatoknál. A települések közlekedési helyzetének az Alföld déli részén fontosabb szerepe volt, mint az északi területeken. Szerinte a településhálózat-fejlesztési koncepció azért is merev, mert az | ország minden részére ugyanazt tekinti érvényesnek. Az egyes területeket a sajátosságaiknak megfelelő mércével kellene mérni. A Dél-Alföldön erővonalak érvényesülnek, vonalas struktúrával. Ilyen például a Szolnok-Gyula tengely két végén egy-egy agglomerálódó térséggel. Több központ, így Mezőberény fekszik még a vonal mellett. Ezek perspektíváját ez a fekvés adja. Ezt a tényt a koncepciónál figyelembe kellett volna venni, s a felülvizsgálatnál jó lenne alkalmazni. Mezőberényt roppant energikus fekvésű településnek tartja. Világjelenség, hogy a forgalmi fekvés nagy energiákat ad, alapja a települések dinamikus fejlődésének. | Az összegző tanulmányt jól elkészített, korrekt munkának minősítette, s különösen a forgalmi helyzet elemzését tanulmányozta érdeklődéssel. A munka meggyőzte, hogy Mezőberény több, mint kiemelt alsófokú központ. A forgalmi fekvés további kiaknázására hívta fel a figyelmét Várkonyi Miklós, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (Budapest) osztályvezetője. O is kiemelte, hogy a Mezőberénynyel kapcsolatos problémák általában jellemzőek az ún. óriásfalvakban is. Eddig 130 kiemelt településnek van a településhálózat-fejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan fejlesztési elképzelése. 3000 településre viszont nincs, nem is beszélve a népes külterületi lakott helyekről. A VÁTI az ÉVM megbízásából felülvizsgálta, hogy a megyék hogyan valósították meg saját településhálózat-fejlesztési koncepciójukat. Nagyon igaz szerinte is, hogy ezeket a koncepciókat karban kell tartani, a feszültségeket fel kell oldani. Készül az országos területrendezési terv is, 1978 végére fog kialakulni a koncepció. Ennek egyik fejezete lesz a településhálózat-fejlesztési koncepció. Ez felülvizsgálata lesz a meglévő kategóriáknak, mert ugyanaz a kategóriarendszer nem húzható rá az ország minden részére. Lehet, hogy sokkal rugalmasabb kategóriákat kell keresni. Mezőberény helyzetéről szólva kifejtette, hogy szerinte nincs minőségi különbség a részleges középfokú központ és a kiemelt alsófokú központ között, csak az előbbi kiemelt településnek minősül. A jövőben sokkal jobban figyelembe fogják venni az együtt élő települések helyzetét, ahol funkciómegosztások vannak. Végezetül kiemelte, hogy a továbbiakban az összegző tanulmányhoz hasonló munkákra nagyobb mértékben szeretnének támaszkodni. Boros József, a KPM Közúti Igazgatósága (Békéscsaba) vezetője az összegző tanulmány közúti forgalommal foglalkozó fejezetéhez szólt hozzá. Elmondta, hogy a Szarvas felé a hatodik ötéves tervben útfelújítás lesz, ez javítani fogja ebben az irányban Mezőberény közlekedési lehetőségeit. Bélmegyerrel a kapcsolat megteremtése nehezebb, mivel 120-130 millió Ft lenne a híd- és útépítés, legkésőbb 1990-2000 között azonban cl kell készülnie ennek az útszakasznak is. A 46. és 47. főutak továbbra is Mezőberényen keresztül fognak haladni. A 47. út 1990 tájára eléri a teljes kapacitását, ezért ezt a problémát valamilyen módon meg kell oldani. 1985 táján mérlegelni kell az Endrőd-Kondoros közötti út átépítését, ezzel forgalomátrendezést lehetne végezni. Siklósi Ferenc, Mezőberény nagyközség nyugalmazott tanácselnöke kifejtette, hogy a nagyközség nem öncélból készíttette el az összegző tanulmányt. Az egyik cél annak eldöntése volt, hogy igazak-e az itt élők szubjektív érzései, hogy Mezőberény fejlettebb, mint ahogy azt a településhálózat-fejlesztési koncepció tükrözi. A másik cél ezzel összefüggésben, hogy Mezőberény kapja meg azt a helyet, ami fejlettsége alapján megilleti. Mezőberény és más nagyközségek nemcsak azért szeretnék megszerezni a városi címet, mert ez tetszik nekik, hanem az anyagi konzekvenciák, a nagyobb fejlődési lehetőségek miatt is. Az illetékes megyei vezetőknek javasolniuk kell Mezőberény fcljebbsorolását. Végezetül ő is megköszönte a kutatókollektívának a munka elkészítését. Miklós Endre, a VÁTI (Budapest) munkatársa a vitaanyaggal kapcsolatban a településhálózat-fej525
