Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - SZEMLE
Mezőberény helye és szerepe a Dél-Alföld településrendszerében Tudományos vitaülés Mezőberényben DÖVÉNYI ZOLTÁN A MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja és Mezőberény Nagyközség Tanácsa 1978. április 20-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban „Mezőberény helye és szerepe a DélAlföld településrendszerében" címmel tudományos vitaülést rendezett. A vita alapjául szolgáló öszszegző tanulmányt, melyet a Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportjának belső és külső munkatársai készítettek, Mezőberény Nagyközség Tanácsa sokszorosított formában a vita résztvevőinek rendelkezésére bocsátotta. A vitát megnyitó Szűcs Lajos tanácselnök üdvözölte a mintegy 60 résztvevőt, majd röviden ismertette a település történetét és az elmúlt időszak fejlődésének főbb eredményeit. A nagyközségben ma már 10 jelentősebb üzem és két termelőszövetkezet működik. Együttes termelési értékük jelenleg már meghaladja az évi 1,2 milliárd Ft-ot. Mezőberény kulturális, kommunális fejlődése is figyelemre méltó, a távlati elképzelések szerint ez a fejlődés töretlennek ígérkezik. Az eredmények mellett Szűcs Lajos tanácselnök a nagyközség gondjairól is szólt, így a lakásépítés problémáiról, valamint a közművesítéssel kapcsolatos gondokról. Hangot adott a mezőberényiek azon véleményének, hogy a nagyközség jelenleg nincs olyan szintbe sorolva a településhierarchiában, ami véleményük szerint indokolt és megérdemelt, lenne Megnyitója végén megköszönte a kutatást végző és az összegző tanulmányt készítő kollektíva munkáját. A munkacsoport vezetője, Tóth József kandidátus, tudományos osztályvezető, a Mezőberény szerepkörével kapcsolatos kutatások főbb eredményeinek összefoglalása kapcsán néhány szempontra hívta fel a figyelmet. Szerencsésnek tartotta, hogy a munka során az elmélet és a gyakorlat gyümölcsöző módon találkozhatott. Utalt arra is, hogy a településhálózat-fejlesztési koncepció kapcsán érdekek csapnak össze. A települések állandóan változnak, a koncepció viszont csak egy állapotot rögzít. Ezért vannak olyan települések, melyek a koncepció finomítását óhajtják, a megfelelő kifutási lehetőséget kapott települések pedig a koncepciót változatlanul szeretnék hagyni. Az ellentmondások feloldása érdekében szükséges a koncepció „karbantartása", a fejlődéshez történő igazítása. A tanulmány elkészítése során a szerzők (Dövényi Zoltán, Pataj Pál, Simon Imre, Szabó Ferenc, Tánczos-Szabó László, Tóth József) olyan területeket igyekeztek kiemelni, melyek a hierarchiaszinttel vannak kapcsolatban, így egyes elemek - például a mezőgazdaság - kimaradtak a tanulmányból. Végezetül az anyagból három lényegeskövetkeztetést emelt ki Tóth József: a) Közigazgatási, jogi státuszától függetlenül Mezőberény központi funkciókat betöltő település, így településföldrajzi értelemben város. b) Jelenlegi hierarchiaszintje eléri a részleges középfokú központtá fejleszteni tervezett települések fejlettebb felének átlagszintjét. c) Hierarchiaszintjét lényegesen befolyásolja a közép-békési centrumok országosan is sajátos területi konfigurációja. Ezután került sor a hozzászólásokra és a vitára. Zoltán Zoltán kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (Budapest) docense - a vita vezetője - néhány gondolatot mondott el bevezetőül. Mezőberényen kívül más települések is küzdenek hasonló problémákkal: ez a vita túlmutat a nagyközség és a megye határain, ezért hasznos lenne, ha országos tapasztalatai is születnének. A településhálózat-fejlesztési koncepció a Perczel-Gerle-íé\e elképzelést vette alapul. Amikor ez kikristályosodott, még sok mindent nem láttunk világosan. A 30-as évek elméletei - W. Christaller, Menáöl Tibor elképzelései - a maguk idején jók voltak, de a mai dinamikus fejlődés során részben már kevésnek bizonyulnak. Egyre inkább fel kell ismerni, hogy a 10000 lakos feletti településekben a helyi lakosság is felléphet a városi színvonalú ellátás igényével. Nem érvényes az, hogy a települések hatszöges rendszerben helyezkednek el. Az agglomerálódás sem „fér bele" tulajdonképpen a település-hálózat-fejlesztési koncepcióba, mert ez maximum városhármasokkal számol, a négy vagy öt településből álló együttes már önmagában is problémát jelent. 523