Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

Adalékok az Alföld I. világháború előtti népességmozgásához, különös tekintettel Békés megyére " DÖVÉNYI ZOLTÁN-TÓTH JÓZSEF I. A vizsgálat célja cs módszerei A népesség mobilitásának és migrációs viszonyainak vizsgálata sokoldalúan hasznosítható eredményeket adhat. Abból kiindulva, hogy a népességnek mint legfőbb termelőerőnek, valamint a megtermelt anyagi javak fogyasztójának térbeli mozgása szoros kapcsolatban áll a termelőerők egyéb elemeinek területi elhelyezkedésével és átrendeződésével, a mobilitási és migrációs viszonyok önmagukban is fontos vizsgálatából ez utóbbiak helyzetére és változására vonatkozóan is alapvető következtetések vonhatók le. A mobilitás és a migrációs viszonyok egyrészt tükrözik a termelőerők jellegét, területi elhelyezkedését és annak változásait, másrészt azokra aktívan hatnak, bennük minőségi, mennyiségi, térbeli változásokat indukálnak. Minthogy a népesség területi átrendeződése a jövőre is kiható következményekkel jár a saját és a termelőerők egyéb elemeinek struktúrájára, a múltbeli mobilitás és a migrációs viszonyok vizsgálata a jelen szempontjából is hasznosítható eredményekkel járhat. Tanulmányunkban elsősorban az Alföld - és ezen belül Békés megye - térségére koncentrálva, arra teszünk kísérletet, hogy a századforduló körüli migrációs és mobilitási viszonyok elemzésével adalékokat szolgáltassunk az időszak gazdaságfejlődési sajátosságaira és a termelőerők térszerkezetének átformálódási folyamatára. Erre az időszakra nincsenek olyan adataink, melyek a népesség migrációs viszonyait, a vándorlási irányokat közvetlenül, teljességgel és kielégítő részletességgel tartalmazzák. Ezért az egykorú népszámlálásoknak azokra az adataira támaszkodunk, melyek a születési és összeírási hely alapján adják meg az egyes törvényhatóságok „népcserc-mérlegét . Ezekben a mérlegekben hosszú, korábbi időszak vándorlásai összegződnek ugyan, de alakulásuk alapján a belföldi vándormozgalom mennyiségi jellemzőire és fontosabb irányaira jó pontossággal következtetni lehet. Gondot jelentett a vizsgálat során, hogy az egykori közigazgatási határokhoz ragaszkodnunk kellett, s ezért vizsgálati területünk a mai értelemben vett alföldi térségtől és a jelenlegi Békés megyétől nagymértékben eltér. Hasonló probléma, hogy az elemzés során városoknak csak a törvényhatósági jogú városokat tekinthettük, miután csak ezekre voltak adataink: a rendezett tanácsú városokra vonatkozóan inkább csak óvatos becslésekre szorítkozhattunk. A belső migrációs viszonyok szerepének, arányainak helyes értékelése céljából összevetésül röviden érintjük a közigazgatási határt túl nem lépő népességmozgások és az emigráció néhány összefoglaló adatát is. 53