Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

ban meghonosodott magyar nótákat a maiak már két megelőző generáció dalainak tekintik őket, azaz „régivé, hagyományossá" váltak a szemükben. Üjváry az adatok alapján a nótafát nem tartja olyan jelentősnek a népdalok tejcsztésében, amint korábban vélték. Szerepüket elsősorban abban látja, hogy „felszínen tartják" a közösség népdalkincsét. Ugyancsak tapasztalatból fakad annak a mérlegelése, hogy a migráció következtében lakóhelyet változtató adatközlők dalanyagát hova valónak tüntessük fel. A kettős jelölés (az adatközlő származási, ill. a felvétel helye), ha az adatközlő biztosan emlékezik rá, feltétlenül jobb megoldás, mintha csak egy helységnevet szerepeltetnénk, s ez esetben lényegében a gyűjtő szubjektív döntésére bíznánk a választást, emígy viszont a terjedési irányt és a vándorlás jellegét is megragadhatjuk. Jelentősek a gömöri magyarok és szlovákok interetnikus kapcsolatai és az így létrejött kölcsönhatások is: a Békés megyei gyakorlathoz hasonlóan „magyar szóra", ill. „szlovák szóra" adták gyermekeiket. Nagy hatással voltak a különböző etnikumú szomszédos falvak is egymásra, s ez fokozottabban érvényesült a vegyes lakosságú helységekben. Újváry Zoltán megfigyelte, hogy az átvett népköltészeti alkotást nem fordítják le, hanem eredeti nyelven éneklik. Nyilván ez a kétnyelvűség eredménye. A népdalok terjesztésében jelentős szerepetjátszanak a cigányzenészek is, akik mind a két etnikum lakodalmain, társas ünnepein zenélnek, s magukkal viszik mind a kettőnek a dalait. Külön kell szólnunk arról a viszonyról, amit Üjváry „a felföldi és az alföldi kapcsolat" egyre jogosabb kérdéseként vet fel. Valóban megérdemli ez a kapcsolat, hogy máig tartó szálainak kibogozását elvégezzük. Anélkül, hogy a leegyszerűsítés sémájának hibájába esnénk, megjegyezzük: aligha lehet véletlen például - azon túl, hogy országosan ismert betyáralak -, hogy a gömöri balladákban Vidróczki mellett Rózsa Sándor az egyik legkedveltebb hős. Ugyanis van olyan alföldi, újkígyósi adatunk, amely Rózsa Sándor működését Szilvásváradra, „felföldre" teszi. Szintén Újkígyóson gyűjtöttem Üjváry e kötetében ritkaságnak említett Afrikai paprika című vásári ének alig módosult változatát, ill. A gróf és a szegény lány ballada egyik változatát, amely a gömörieknél az ismertebbek közé tartozik. Az újkígyósi uradalomban persze éveken át felvidéki, észak-magyarországi summások dolgoztak: hozhatták-vihették a népdalt, a balladákat. De például a Békés megyei szlovákok körében gyűjtöttem a tárgyalt kötetben közölt kétnyelvű népdalok hasonló variánsait is. Ez a tény szintén valamiféle szellemi kapcsolatbeli áramlást sugall. Melegen ajánljuk Üjváry Zoltán gyűjteményét, mert nem csupán egy táj népdalait, balladáit nyújtja ajándékul az olvasónak, hanem a folklór néhány olyan fontos kérdésében is gazdagabbá tesz bennünket, amelyek napjaink gyűjtő-, feldolgozó munkájában mindennapos feladatként jelentkeznek, s amelyeket mind a terepen, mind az elméleti tevékenységben egyre inkább érvényesítenünk kell, ha egyáltalán korunk néprajzát hűen akarjuk tükrözni. Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete Műveltség és Hagyomány XVII. Debrecen, J975. 184 I. DANKÓ IMRE DámLászlót, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársát, az egyik közelmúltban megjelent népi építészettel foglalkozó kiadvány „a magyar építészetet kutató fiatalabb etnográfus nemzedék" sorában említi. Olyat, mint, aki túllépve elődei: Jankó János, Szinte Gábor, Györffy István, Cs. Sebestyén Károly, Gönyey Sándor, Bátky Zsigmond, Vajkai Aurél és mások szemléletén és módszerén; az építkezést a táji összefüggésekkel, az anyag és technika mondhatni mérnöki pontosságú számbavételével, a történetiség igényei szetint és, ami talán a legfontosabb, az építményekhez kapcsolódó, a bennük zajló élet egyéni és közösségi meghatározottságában, komplex módon vizsgálja. Dám László kutatási- és feldolgozási módszere komplex, minden korábbi szempont és módszer szintézise. Ilyen körülmények között akkor is érdeklődéssel kellene olvasnunk könyvét, ha nem a Sárrétről szólna. Dám László munkája azért is jelentős, mert ré515