Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

ban meghonosodott magyar nótákat a maiak már két megelőző generáció dalainak tekintik őket, azaz „régivé, hagyományossá" váltak a szemükben. Üjváry az adatok alapján a nótafát nem tartja olyan jelentősnek a népdalok tejcsztésében, amint koráb­ban vélték. Szerepüket elsősorban abban látja, hogy „felszínen tartják" a közösség népdalkincsét. Ugyancsak tapasztalatból fakad annak a mérle­gelése, hogy a migráció következtében lakóhelyet változtató adatközlők dalanyagát hova valónak tüntessük fel. A kettős jelölés (az adatközlő szár­mazási, ill. a felvétel helye), ha az adatközlő bizto­san emlékezik rá, feltétlenül jobb megoldás, mintha csak egy helységnevet szerepeltetnénk, s ez esetben lényegében a gyűjtő szubjektív döntésére bíznánk a választást, emígy viszont a terjedési irányt és a vándorlás jellegét is megragadhatjuk. Jelentősek a gömöri magyarok és szlovákok interetnikus kapcsolatai és az így létrejött kölcsön­hatások is: a Békés megyei gyakorlathoz hason­lóan „magyar szóra", ill. „szlovák szóra" adták gyermekeiket. Nagy hatással voltak a különböző etnikumú szomszédos falvak is egymásra, s ez fo­kozottabban érvényesült a vegyes lakosságú hely­ségekben. Újváry Zoltán megfigyelte, hogy az át­vett népköltészeti alkotást nem fordítják le, hanem eredeti nyelven éneklik. Nyilván ez a kétnyelvűség eredménye. A népdalok terjesztésében jelentős sze­repetjátszanak a cigányzenészek is, akik mind a két etnikum lakodalmain, társas ünnepein zenélnek, s magukkal viszik mind a kettőnek a dalait. Külön kell szólnunk arról a viszonyról, amit Üjváry „a felföldi és az alföldi kapcsolat" egyre jogosabb kérdéseként vet fel. Valóban megérdemli ez a kapcsolat, hogy máig tartó szálainak kibo­gozását elvégezzük. Anélkül, hogy a leegyszerűsí­tés sémájának hibájába esnénk, megjegyezzük: aligha lehet véletlen például - azon túl, hogy orszá­gosan ismert betyáralak -, hogy a gömöri balla­dákban Vidróczki mellett Rózsa Sándor az egyik legkedveltebb hős. Ugyanis van olyan alföldi, újkígyósi adatunk, amely Rózsa Sándor működé­sét Szilvásváradra, „felföldre" teszi. Szintén Újkí­gyóson gyűjtöttem Üjváry e kötetében ritkaság­nak említett Afrikai paprika című vásári ének alig módosult változatát, ill. A gróf és a szegény lány ballada egyik változatát, amely a gömörieknél az ismertebbek közé tartozik. Az újkígyósi uradalom­ban persze éveken át felvidéki, észak-magyaror­szági summások dolgoztak: hozhatták-vihették a népdalt, a balladákat. De például a Békés megyei szlovákok körében gyűjtöttem a tárgyalt kötetben közölt kétnyelvű népdalok hasonló variánsait is. Ez a tény szintén valamiféle szellemi kapcsolatbeli áramlást sugall. Melegen ajánljuk Üjváry Zoltán gyűjteményét, mert nem csupán egy táj népdalait, balladáit nyújtja ajándékul az olvasónak, hanem a folklór néhány olyan fontos kérdésében is gazdagabbá tesz bennünket, amelyek napjaink gyűjtő-, feldol­gozó munkájában mindennapos feladatként jelent­keznek, s amelyeket mind a terepen, mind az elméleti tevékenységben egyre inkább érvényesí­tenünk kell, ha egyáltalán korunk néprajzát hűen akarjuk tükrözni. Dám László: A Nagy-Sárrét népi építészete Műveltség és Hagyomány XVII. Debrecen, J975. 184 I. DANKÓ IMRE DámLászlót, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem munkatársát, az egyik közelmúltban megjelent népi építészettel foglalkozó kiadvány „a magyar építészetet kutató fiatalabb etnográfus nemzedék" sorában említi. Olyat, mint, aki túl­lépve elődei: Jankó János, Szinte Gábor, Györffy István, Cs. Sebestyén Károly, Gönyey Sándor, Bátky Zsigmond, Vajkai Aurél és mások szemléletén és módszerén; az építkezést a táji összefüggésekkel, az anyag és technika mondhatni mérnöki pontos­ságú számbavételével, a történetiség igényei sze­tint és, ami talán a legfontosabb, az építményekhez kapcsolódó, a bennük zajló élet egyéni és közösségi meghatározottságában, komplex módon vizsgálja. Dám László kutatási- és feldolgozási módszere komplex, minden korábbi szempont és módszer szintézise. Ilyen körülmények között akkor is érdeklődéssel kellene olvasnunk könyvét, ha nem a Sárrétről szólna. Dám László munkája azért is jelentős, mert ré­515

Next

/
Thumbnails
Contents