Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

A népesedési folyamatok két mozgatója a természetes népmozgalom és a vándormozgalom. A Dél-Alföldön hagyományosan alacsony a természetes szaporodás. A szerző magyarázata - a tartós elvándorlás okozta elöregedés - csak részmagyarázat, mivel a tömeges elvándorlás kezdete előtt, az alapvetően agrár-falusi jellegű régióban is feltűnően csekély volt a népszaporodás. Az is bizonyos, hogy a népesség demográfiai magatartásának teljeskörű magyarázatát másnak sem sikerült megadni. A dél-alföldi urbanizáció leglényegesebb vonása a modern városhálózat kibontakozása, a városi vonzásterületek hierarchiájának létrejötte. A vonzásterületek elhatárolása a településföldrajznak - és a könyvnek - fontos feladata. A vonzáskörzetek vizsgálata hét tényező alapján történt, melyekből a szerző kettőt kiemelten mutat be. A két vizsgált tényező kiválasztása nem a legsikeresebb (az interurbán telefonhívások és az oktatási vonzáskörzeteké), mert a hierarchikus kapcsolatoknak nem a legfontosabb elemeit ragadja meg. Az interurbán telefonhívások vizsgálata különösen vitatható, mert - az ismert telefonhelyzet következtében - a telefonkapcsolatok nem fejezik ki a települések közötti tényleges kapcsolatokat. A szerzőnek feltehetően jelentős nehézséget okozott, hogy az 1970. évi népszámlálás ingavándorlási adatait dolgozata írásakor még nem tették közzé (bár, amikor 1977-ben végre közzétették, kutatási célokra nem volt felhasználható), mivel a munkaerővonzáskörzetek kiemelkedő jelentőségét nem tudta megfelelően bemutatni. Egészében azonban a vonzáskörzet-elhatárolás sokoldalú és sikeres, bár az egyes vonzáskörzetek integrálására alkalmazott módszerről keveset tudunk meg. Jól elemzi a könyv a népességkoncentrálódás, a társadalmi átrétegeződés és a városi központok kapcsolatait. A népességkoncentráció ebben a későn és egyenlőtlenül iparosodott régióban is igen erős: 1970-ben a régió összes területének 4,3%-án a lakosság 77,7°/!.-a élt. A városhálózat megerősödött, az urbanizációs folyamat számos nagyközséget is jelentősen átalakított, központi szerepkörrel látott cl. Sajátos koncentrációs folyamat játszódik le a közigazgatási határokon belül: a külterületi népesség - tájanként igen eltérő intenzitású - tömörülése a zárt településmagban. Megjelent a térségben az agglomeráció-képződés (elsősorban Szeged körül). Plasztikus képet kapunk, hogyan formálódik ki a modern gazdaság előrehaladásával a központi települések és vonzáskörzetek hierarchiája. Az ország elmúlt 10-15 évi regionális gazdaságfejlődésének 1 az a legfontosabb társadalmi jelentősége, hogy . újabb cs újabb területek népességét vonta be a modern gazdaság áramába, míg korábban a fejlett területek szigetként emelkedtek ki a hagyományos agrártelepülések, a fejlődésben évszázada megrekedt mezővárosok, vásárvárosok tengeréből. Gazdag az ábraanyag (49 ábra), az egész dolgozat igen jól dokumentált. A szerző nem híve a szó- | szaporításnak, ami dicsérendő (s követendő): néha azonban egy-egy jelenség részletesebb megvilágítását is szívesen vettük volna. Helyenként az idegen szakkifejezések fölös bőséggel jelennek meg. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének Alföldi Osztálya rövid néhány esztendő alatt „rátette" Békéscsabát a magyar tudomány térképére. E könyv is e fiatal, gyorsan fejlődő műhelyből került ki, éppen a műhely vezetőjének munkája: újabb igazolása a vidéki kutatóközpontok létesítésének. Egy könyv ürügyén Tóth Lajos: Tessedik Sámuel 1742-1820 KISS GYULA Bizonyára nemcsak e sorok írója tudatában rokoncsillag a magyar égboltozaton Comenius és Tessedik, az olvasóéban is. Azonos a szándékunk: szüntelen tanulással és tanítással „váltani meg a világot", dobni el a parlag-múlt egyre kopottabb, málóbb foszlányát s - jövőt teremtem. Mert mindketten jövőteremtők, örökös munkálkodásukkal a dicstelen elmúlásnak, a halálnak üzennek hadat. Megejtően hasonló már genezisük is. Comenius utolsó írásművében maga leplezte le az életét átkísérő titkot: apai ágon magyar származású volt (apját Szegesnek hívták) s a család a magyar határőrperemről települt át Cseh-Morvaországba. A huszita mozgalom utóvédharcához, a Cseh 504