Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Madarász Tibor: Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről

eszközök önkéntes átengedését, olyan döntéseket is, amelyekkel valamely szűkebb városi érdek elé helyezik a közös érdeket. Ilyen döntéseket a városi tanácsok helyett nem hozhatnak meg a megyei szervek (s még kevésbé az országos szervek), hisz ez a tanácsi, a városi önállóság csorbítását jelentené, s ez ellentétben állna a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegére vonatkozó, s a tanácstörvényben garantált politikai koncepcióval. A városi tanácsi önállóság korlátozása a felsőbb szervek intézkedéseivel politikailag káros hatású lenne, a városi lakosság és a város szervezeteinek ellenállásába ütköznék, s így az integráció ellen ható tényezővé válna. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy - bár a középbékési városegyüttes fejlesztésében az országos és főként a megyei szerveknek mellőzhetetlen, fontos funkciójuk van - a koordinált ellátásszervezésben és fejlesztésben a döntő szerep - az érintett nagyközségi és községi tanácsokkal együttműködve - a három város tanácsáé. 2. A közép-békési városegyüttesben jelentkező új igazgatási szükségleteket azonban n

em tudjuk kielégí- teni ryj -••"••niPTi-ti itwnnldámU

Ml Nem jöhet szóba - még távlatilag sem - a három város jogi egyesítése. Békéscsaba, Gyula és Békés városi önállóságának bármiféle megkérdőjelezése nemcsak beláthatatlan, káros igazgatási következményekkel járna, hanem a várható elemi erejű tiltakozás az integráció minden __£©mcnyét'elsöpörné. Egyértelműen elvetném a három város közös tanácsának gondolatát is, mert ez is a városi önállóság tényleges megszüntetését jelentené. Téves úton járnánk akkor is, ha a városi tanácsok és a megyei tanács közé egy új irányító szervet hoznánk létre (valamiféle konurbációs tanácsot), amely a megyei szerveknek alárendelten hierarchikus felettese lenne a három városi tanács szerveinek. Ez a megoldás elviselhetetlenül bürokratikussá tenné az irányítást, s a városi tanácsok önállóságának - előbb kifejtett, nem kívánatos - megcsonkítását eredményezné. Ki kell lépnünk tehát a hierarchikus szervezetépítés megszokott gondolatrendszeréből! A három város együttműködésének szervezésére - Tóth Józseffel, Takács Lőrinccel és más hozzászólókkal egyetértve - szerintem is úi típusú szervezeti, ioyi konstrukcióra van szükség

. Ezt a konstrukciót a városi tanácso

k önállósága, önkéntes együttm

űködése j"g' egyenrangúsága. egyenlősége elvei 'al

apián célszerű kialakítani. A most felvázolásra kerülő elképzelésben az imént hivatkozott szerzők gondolataiból indultam ki, s felhasználtam a hazai és külföldi szakirodalom eredményeit, a külföldi tapasztalatokat is. 3. A vitában körvonalazott igazgatási funkciók és feladatok ellátására szerintem a legalkalmasabb szervezeti, jogi forma a három vám (tanácsának társulása lehetn

e. A társulás a három város tanácsának állainjogi szerződés kötésével létrejövő szövetkezése a térség ellátásának közös szervezésére és a konurbáció egységes terv szerinti, összehangolt fejlesztésére. A tanácsok közötti, s mindhárom város tanácsa által elfogadott államjogi szerződésben a szerződő felek kötelezettséget vállalnának az együttesen ellátandó városi igazgatási feladatokra, azok két nagy csoportjára. Nevezetesen a városok egyes szükségleteinek közös erővel történő biztosítására és a tájegység fejlesztésének együttes tervezésére és megvalósítására. A társulás keretében közösen végzendő feladatok köre nem lenne egyszersmindenkorra meghatározott, az élet igényeinek megfelelően bővíteni, módosítani lehetne. A társulásnak közös szervei lennének, amelyeket a három városi tanács hozna létre. Ezek nem a városi tanácsi szervek fölé rendeltek lennének, hanem ellenkezőleg a városi tanácsoktól függő, azoknak felelős szervek. A társulás szerveinek feladatkörét, hatáskörét és anyagi eszközeit a városi tanácsok határoznák meg. Ezek tevékenysége nem helyettesítené a városok belső igazgatását, nem korlátozná a városi szervek önállóságát. Funkciójuk a közös ügyek intézése lenne olyan mértékben, amilyen mértékben a három városi tanács azokat rájuk bízta. 4. Milyen feladatokat láthatna el a várostársulás, pontosabban fogalmazva, milyen feladatokra társulhatna a három város tanácsa? Az együttesen gyakorolható feladatokat két nagy csoportra lehetne osztani. Az egyik csoportba tartoznának az ellátó, szolgáltató tevékenység együttes szervezésével, a városi szükségletek kielégítésének közös igazgatásával összefüggő feladatok, a másik csoportba pedig a térség koordinált fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A már megjelent tanulmányokban kifejtett gondolatokra támaszkodva felsorakoztathatunk néhány fontos feladatot mindkét csoportban. Ilyenek az ellátó-szolgáltató tevékenység szervezése területén; 488