Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Csatári Béla: Békéscsaba, Gyula és Békés városok együttműködéséről
b)Elvi alapok; - az egyes városok önállóságának további megőrzése, - azokban a kérdésekben együttműködni, amelyek mindhárom várost érintik, vagy legalább kettőt összekötnek, - a városok kölcsönös támogatása, egymás segítése a kölcsönös előnyök és a bizalom alapján. 2. Az együttműködés területei: - A párt-, állami-, társadalmi-, gazdasági- és intézményi szervek sokoldalú együttműködése. - A jelzett városok rövid-, közép- és hosszútávú terveinek elkészítése, illetve összehangolása. - A városokat összekötő gazdasági kérdések közös szemlélete, a közös cselekvés. - A kulturális, szociális, egészségügyi és sport jellegű együttműködés. 3. Az együttműködés szervezete: - A városok párt, tanács és más szerveinek, kapcsolatának rendszere és formája. - A megyei pártbizottság, tanács és más szervek együttműködése a három várost érintő kérdésekben. - Szükség szerint az illetékes országos szervek segítő tevékenysége. A három város és a hozzájuk kapcsolódó települések a történelmi, társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeként sajátos települési csoportot képeznek. Területükön, - mely nem egésjcflJüSZázalékát teszi ki a megye területének, a megye lakosságán ' ' aléka - T26 ezer ember él E városok történelmük során külön-külön is erepet töltöttek be. Fejlődésük serkentőleg hatott egymásra és környezetiikre. A szocialista viszonyaink között felgyorsult gazdasági fejlődés és gyorsabb ütemű városépítés törvényszerűen magával hozta e városok közötti kapcsolatok bővülését. Nagyobb lehetőség nyílott a meglévő adottságok továbbfejlesztésére, megyei jellegű szerepkörük kialakítására. Fő célként az alapellátáson túl jelentkező, vonzáskörzetükhöz is kapcsolódó feladatok szervezését, az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök kihasználását, a megyei tanács által elfogadott településhálózat-fejlesztési koncepcióval összhangban végrehajtott intézkedéseket jelölték meg. Az együttműködés gyakorlatában jelentős előrelépést jelentett a városok párt- és tanácsi vezetőinek 1976. évi megállapodása, mely magába foglalta a társadalmi szervek együttműködésének kereteit is. E megállapodás alapján a tanácsok szakigazgatási szervei is kialakították az együttműködés módjait, létrejött a Hazafias Népfront városi bizottságainak megállapodása is. Gondolataink és cselekedeteink hasznát mérni szoktuk. Ez ad biztatást atovábbiakban. A számbavételt ezúttal is helyes elvégezni. Az elmúlt rövid idő alatt néhány területen már érzékelhető eredmények születtek. Ilyenek: a három várost összekötő Élővíz-csatorna vize szennyezettségének csökkentésére tett intézkedések; Békéscsaba, Békés városok közös tevékenysége a ma vízellátásának megoldására; a közlekedés koordinált fejlesztése; a pósteleki pihenő park fejlesztése és közös hasznosítása; a szakigazgatási szervek tapasztalatcseréje; az együttműködés távlati lehetőségeit feltáró tudományos kutatás beindítása; közös városrendezési terv elkészítésének kezdeményezése; egymás jelentősebb akciójában, rendezvényein való kölcsönös részvétel. Ezek után vegyük vizsgálat alá a felvázolt objektív, elvi és szervezeti kérdések értelmezését. A három város együttműködésének egyik legfontosabb meghatározója a földrajzi közelség, ebből fakadóan a közlekedés helyzete. Közúton való megközelítésük úthossza (tehát a két végpont közötti távolság) 26-27 kilométer. Deltának felfogva elhelyezkedésüket, körjárattal 48-49 kilométer. Békéscsaba és Gyula között jó a vasúti összeköttetés is. A három város között az utak korszerűségének fenntartásával, a közúti személyszállító járatok kellő számával és jó menetrenddel még előnyösebb személyés teherforgalmat lehet lebonyolítani, mint eddig. Az egymásra utaltság is számottevő a három váro s és lakosság a között. Az egészségügyi szervezettség és ellátottság, a gyósyfiirdő, a terápiás kezelés, a folyóvíz adta kölcsönös lehffőség, sTgaTífaiági, ter482
