Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József: Az életszínvonal, a reáljövedelem és a fogyasztás alakulása Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

38,4 százalékra módosult. Amíg tehát az összjövedelemből 1970-ben 56,1 százalékot költhettek átlagosan a családok egyéb fogyasztási javak és szolgáltatások megszerzésére, addig 1975-ben már 61,6 százalékot. Az élelmiszerekre fordított kiadási hányad csökkenése mellett csökkent a ruházkodásra fordított kiadás is. Ez nem olyan jelentős mint az előbbi, de figyelemre méltó: munkás: 15,3-ról 14,2-re; szellemi: 17,2-ről, 14,6-ra; paraszt: 12,7-ről 11,7-rc; kettős jövedelmi!: 14,7-ről 14,6-ra. Feltételezhetjük, hogy a drágáb ruhafélék iránti kereslet csökkent, s előtérbe kerültek az olcsóbb és praktikusabb ruházati cikkek, pl. a farmer. Megfigyelhető, hogy az öltözködés terén bizonyos uniformizálódás következett be az elmúlt években. Különösen az ifjúság öltözködése vált egyhangúvá. A farmeranyag tartóssága a vásárlások gyakoriságának csökkenését is magával hozta. Mind a négy társadalmi csoportnál emelkedett a lakáskarbantartásra, fűtésre, világításra, lakásépítésre fordított kiadás. A munkás háztartásoknál 11,6-ról 12,4-rc; szellemi háztartásoknál 9,6-ról 13,2-re; paraszt háztartásoknál 13,3-ról 17,5-re; a kettős jövedelműeknél 14,5-ről 16, i-re. E kiadási csoportban végbement változás azt tükrözi, hogy növekedett a családi ház építkezések száma, különösen a szellemi és paraszt háztartásoknál. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az áremelkedéseket sem melyek jelentősen megnövelték az építőanyagok és a járulékos beruházások költségeit. A háztartáis és lakásfelszerelésre fordított kiadási hányad az előző kiadási csoporttal ellentétben csökkent az öt éves terv során. A munkás háztartások képeznek egyedül kivételt, ahol az összkiadáson belül 9,8 százalékról 10,7-re növekedett a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadás. A szellemieknél 9,6-ról 8,7-re; a paraszt háztartásoknál 8,8-ról 8,4-rc; a kettős jövedelműeknél pedig 10,2-ről 8,0 százalékra csökkent a kiadási hányad. Ha az előző négy kiadási csoportot úgy fogjuk fel, mint az alapvető szükségletek kielégítését, akkor azt tapasztaljuk, hogy 1970 és 1975 között az egyes társadalmi csoportoknál megfigyelhetően növekedett az egyéb fogyasztási javakra fordítható pénzösszeg. Érdemes ezt táblázatban is megvizsgálni. 1970 1975 Háztartástípus alapvető nem alapvető alapvető nem alapvető kiadás kiadás kiadás kiadás Munkás 80,1 19,9 76,2 23,8 Szellemi 75,3 24,7 70,0 30,0 Paraszt 84,8 15,2 79,6 20,4 Kettős jövedelműek 83,0 17,0 77,8 22,2 Átlag 80,4 19,6 75,9 24,1 Békés megyében tehát átlagosan 4,5 százalékkal növekedett a lakosság rendelkezésére álló másodlagos szükségleteket biztosító kiadási lehetőség a negyedik ötéves terv során. Ez a tény önmagában is jelzi az életszínvonal-emelkedést, mivel az alapvető szükségletek kielégítésére fordított kiadások csökkenése következtében az élet minőségének megjavítására fordítható pénzeszközök szabadultak fel. Ezáltal fokozottabb ütemben kerülhetett sor a háztartások gépesítésére, az otthon végzett fárasztó munka megkönnyítésére. Természetesen ez teszi lehetővé a szabadidő növekedését, valamint annak tartalmasabb kihasználását. 432