Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében

dési bizottság felé stb.), a nagyobb feladatot az jelenti, hogy az egyes részteriileteken fokozódó hatékonyságú irányítás egységes, a megye valamennyi kulturális intézményét átfogó rendszerré integrálódjon, függetlenül attól, hogy állami, társadalmi vagy gazdasági szervek tartják-e fenn az intézményeket. Nem kétséges, hogy csak az együttműködés minőségileg is új formái teszik lehetővé a gyökeres változások elérését, az is bizonyos, hogy ennek új formái szükségképpen együtt kell, hogy járjanak olyan feladatok megoldásával is, mint pl. az állami és egyéb szervek operatív együttműködése megfelelőbb formáinak kialakítása; a kulturális körzetek kialakítása, stb. Az irányítás új formáinak kialakulása összefüggéseben mégis jelentős - a párthatározattal szoros összefüggő - eredmény, amely a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtett a párthatározat végrehajtására. 2. A közművelődési szemlélet formálódása A párthatározat végrehajtásának objektív feltételekkel azonos fontosságú része a szubjektív feltételek, elsősorban a különböző társadalmi rétegek körében végbemenő szemléletváltozás alakulásának folyamata. A párthatározat és a közművelődési törvény megjelenése vitathatatlan változásokat eredményezett valamennyi társadalmi réteg körében; nyilvánvalóvá vált, hogy a közművelődés perijériális ügyből előtérbe került, központi feladattá vált. Bár a szemléletváltozás folyamatának előrehaladását biztatónak tartjuk, korai lenne meg frontáttörésről beszélni. A gyakorlati munka során igen gyakran találkozunk még helytelen nézetekkel, elavult beidegződésekkel. Továbbra is kísért pl. aza nézet, miszerint a közművelődésért kizárólag a közművelődési szakemberek a felelősek; helyenként technokrata szemlélet tapasztalható és a népművelők körében is előfordul, hogy a párthatározat és a Törvény erkölcsi és anyagi következményeit kampányokkal igyekeznek kihasználni a közművelődés érdekében. A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a szemléletváltozás előrehaladása szoros összefüggésben van az egyes társadalmi osztályok és rétegek által végzett munkajellegével és színvonalával, iskolai végzettségükkel, életmódjukkal, művelődési igényeikkel és lehetőségeikkel, stb. Ennek következtében a szemléletváltozás sem megy végbe mechanikusan a párthatározat nyomán. Mivel a közművelődési szemlélet ezernyi szállal kötődik az egyének és az egyes rétegek életének egész valójához, a szemléletváltozást az életkörülmények változása és az annak nyomán végbemenő tudatváltozás részeként lehet elérni. A társadalom egészének döntő szemléletváltozása ennélfogva csak egy hosszabb folyamatban képzelhető el, amelynek meggyorsulását és kibontakozását a közművelődés új típusú eszközeinek kialakításával és felhasználásával kell elősegítenünk. A munkásosztály szemléletváltozása - részben az ipari munka magasabb követelményei, részben a munkásosztály művelődésének előtérbe helyezése nyomán - a többi társadalmi osztálynál és rétegnél gyorsabb ütemben haladt előre. Fejlődött a kulturális szervező munka és propaganda, javult az irányítás színvonala, bővültek a közösségekre támaszkodó, illetve azokban szervezett közművelődési alkalmak. Ezek nyomán különösen gyors változás tapasztalható a szocialista brigádok tagjainak szemléletváltozásában. Az iparban végbemenő rekonstrukció hatására érezhetően nőtt a műveltség, főként a szakképzettség rangja. 422