Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében

A közművelődési párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Az MSZMP KB 1974. márciusi közművelődési határozata óta eltelt 4 esztendő elegendő távlat ahhoz, hogy a tapasztalatokat összegyűjtve értékeljük a határozat végrehajtásának eddigi eredményeit, feltárjuk gondjait, és kijelöljük a minél maradéktalanabb végrehajtást szolgáló feladatokat. Annak érdekében, hogy a határozat nyomán végbemenő változásokról reális képet alkothassunk, számba kell vennünk azokat a gazdasági, társadalmi változásokat, amelyek a 70-es években fokozottan éreztették és éreztetik hatásukat a kulturális életben is. 1. A legfontosabbnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy az elmúlt években a megye gazdasági-társadalmi fejlődése felgyorsult, dinamikusabbá vált. Jelentősen meggyorsult az iparosítás (elsősorban a szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató üzemek hoztak létre telephelyeket) gyors ütemben előrehaladt a mezőgazdaság korszerűsítése. Ennek nyomán változások történtek a társadalmi struktúrában is; nőtt az ipari munkások és az ipari jellegű tevékenységet folytató termelőszövetkezeti dolgozók száma; az ipari telephelyeken a műszaki értelmiség új bázisai jöttek létre és jelentősen fokozódott a magasan képzett agrárértelmiség aránya is. (A nagyközségekre vonatkozó adataink szerint évente mintegy 8-900-zal nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növekedési üteme is rendkívüli; 1970-1974 között például létszámuk megkétszereződött.) Új, a közművelődés lehetőségeit, módszereit és formáit is szükségszerűen változásra kényszerítő gazdasági - társadalmi fordulat a mezőgazdasági üzemekben végbemenő nagyarányú koncentráció és a termelési folyamatban kibontakozó technikai-technológiai forradalom. A műveltségi szint jelentős emelkedésének egyik fontos összetevője, hogy számottevően kiszélesedett a középfokú iskolai végzettségű dolgozók aránya az ipari és mezőgazdaságban foglalkoztatott szakmunkások között is. (A felnőttoktatásban részt vevők száma nagyarányú növekedési ütemének egyik fontos tényezője volt, hogy a középszintű üzemi és termelőszövetkezeti vezetőkké vált középkorú generáció számára elkerülhetetlenné lett a szükséges középfokú iskolai végzettség megszerzése. A dolgozók középiskolájában tanult: 1970/71-bcn 2561, 1973/74-ben 4658, 1974/75-ben 6661, 1975/76-ban 7187, 1976/77-bcn 6903, 1977/78-ban 6577 fő.) A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatain évente átlagosan mintegy másfél ezer (1977-ben 1662) tanuló szerez érettségi bizonyítványt. A szakmunkások köréKÖTELES LAJOS I. 419