Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Az Éneklő Ifjúság-mozgalom Békés megyében (1935-1944)

munkával Bartókkal és Kodállyal elükön legjobb muzsikusaink megfelelő feldolgozásban eljuttatni az ország minden részebe, utolsó zugába, város, falu minden lakosságának szívébe és ajkára."

7 Tehát a mozgalom Békéscsabán egy évvel a budapesti indítás után már eredményekről számolhatott be, mégpedig olyan jelentős eredményekről, amelyekkel akkor csak 5 vidéki város büszkélkedhetett. A pünkösdi hangversenyen a következő 10 békéscsabai iskola kórusa vett részt: Irányi utcai állami elemi népiskola (Karvezető: Dobay József), Révai utcai állami elemi népiskola (Karvezető: Hajós Lajos), Római Katholikus elemi népiskola (Karvezető: Román Pál), Szt. László utcai állami elemi népiskola (Karvezető: Péterffy Sándor), Állami mezőgazdasági szakiskola (Karvezető: Péterffy Sándor), Községi felsőkereskedelmi iskola (Karvezető: Dr. Szakmáry Gyula), Községi női kereskedelmi szakiskola (Karvezető: Dr. Szakmáry Gyula), Községi polgári leányiskola (Karvezető: Péterffy Sándor), Lorántffy Zsuzsanna leánylíceum (Karvezető: Sáska Erzsébet), Rudolf reálgimnázium (Karvezető: Povázsay László). A kórusok külön számain kívül a hangverseny kezdetén és végén 600 gyermek közös éneke csendült fel a színház színpadán és a karzatokon. A hangversenyről a korabeli kritika így írt: „A frissen, csengőn, hol pajkosan, hol komolykodva felcsendülő gyermekhangok pillanatok alatt megtalálták az utat mindenkinek - ha nem is a szívéhez, de a benne szunnyadó életörömhöz és a gyermekkórusoknak a színpadról felhangzó ősi, emberibb és legönmagáért valóbb művészete maradéktalan visszhangot keltett a nézőtéren."

8 A hangversenyen közreműködött iskolai kórusok - szinte kivétel nélkül - színvonalas produkciókat mutattak be. „Mégis ki kell emelnünk, nem hogy megkülönböztessünk, hanem mert egyszerűen nem szabad hallgatnunk róla, a leánylíccum énekelte Kodály Pünkösdölőt és az összkar által előadott két Mozart és Cherubini dalt. No meg a római katholikus elemi iskola apróságainak produkcióját, amely a maga tökéletes precizitásával, a kórusvezető minden zenei elképzelését tökéletesen megvalósító, szinte instrumentumszerű, de minden szigor nélkül, engedelmességével ejtette bámulatba a hozzáértőt. Tíz énekkar, hét nagytudású és lelkes karvezető, sokszáz éneklő gyerek. Tizenöt műsorszám szebbnél szebbek."

9 Mindezek azt bizonyítják, hogy a mintaszerűen összeállított és bemutatott kórusművek, a közös kánonok felejthetetlen hatást gyakoroltak az énekesekre és hallgatókra egyaránt. Ugyanakkor az Aurora kör és a csabai akkordok mellett Békéscsaba zenei életében nagy gazdagodást jelentett az Éneklő Ifjúság megszervezése és további kiépítése. Az Éneklő Ifjúság 1935. évi országos eredményei és tapasztalatai alapján indult meg az 1936-os esztendő előkészítése. „Elsőnek Békéscsaba jelentkezett új tervekkel."

1

0 A következő években Békéscsabán ilyen nagy felfutásokkal, illetve kezdeményezésekkel nem találkozunk függetlenül attól, hogy a mozgalom jó kezekben volt, és folyamatos munka eredményeiről számolhattak be. A harmincas évek közepétől az Éneklő Ifjúság-mozgalom Békés megyében meghonosodott, a legtöbb településen működött iskolai énekkar. A két városban (Békéscsaba, Gyula) és a nagyobb községekben működő iskolák kórusai mennyiségben és minőségben is - néhány kivételtől eltérően - kiemelkednek. Békéscsaba mellett a mozgalom népszerűsítésében jelentős szereppel bírt Gyula, Orosháza, Szarvas, majd Békés. 38