Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Borbola László: Tervpályázat Békéscsaba városközpontjának rendezésére

A tervpályázati kiírást a továbbiakban részletes közlekedési program - az átmenő forgalmi és a parkolási gondok szem előtt tartásával - és zöldterületi program egészítette ki. A beérkezett 22 pályamű egyértelműen bebizonyította, hogy a város történelmileg kialakult központjának nyugati irányú bővítése a meglevő adottságok és a megadott tervezési program alapján kedvezően valósítható meg. A javaslatok figyelembe vételével biztonsággal meghatározható a készítendő részletes rendezési terv programja, a további tervezési munkát meghatározó fő elvek. Altalánosságban megállapítható, hogy a program szerinti új közép- és felsőfokú intézmények elhelyezése a Tanácsköztársaság útjától északra (Luther utca irányába) eső tervezési területen helyes, mivel így teremthető megfelelő funkcionális és építészeti kapcsolat a történeti városközpont és az elhatározott új igazgatási központ épületegyüttesei között. Az összefüggő lakóterületek kialakítása az előbbiekben említett terület fennmaradó, Luther utca felé eső részén, illetve a Tanácsköztársaság útjától délre (Bartók Béla út irányába) eső területen bizonyult helyes megoldásnak. Az új kereskedelmi létesítményeket viszont megosztva, részben továbbra is a Tanácsköztársaság útja mentén, részben a Jókai utcától nyugatra, a piac környezetében célszerű telepíteni. A pályázat is bebizonyította, hogy az Élővíz-csatorna mindkét partja a városközpont különleges zöldterületi értéke, melynek megőrzése, s a közúti és parkolóforgalomtól való megvédése fontos feladat. A beküldött pályaművek alapján megállapítható volt, hogy a tervezési területen - a program szerinti alapfokú és közintézmények elhelyezése mellett - az áttépítés során optimálisan 1000-1200 lakás építhető. A kiírásban megadott tervezhető típusválaszték (négyféle hatszintcs és kétféle középmagas lakóépülettípus) elegendő eszközt nyújtott a városszerkezetbe szervesen illeszthető lakóterületek kialakításához. A beépítési javaslatok bebizonyították, hogy a városszerkezet kedvező fejlesztéséhez középmagas lakóházak tömeges építése nem alapvető követelmény, azoknak a kiírásban megadott max. 30%-os aránya kielégítő volt megfelelő építészeti hangsúlyok képzésére, térfalak, térlezárások kialakítására. A rekonstrukciós feladatok megoldására, megtartandó városképi együttesek kiegészítésére, foghíj-telkek beépítésére szükséges egyedi tervezésű lakóépületekben megvalósuló lakásszám nem kell hogy meghaladja az összes új lakásszám 20%-át. A legjobb lakóterületi megoldásokat azok a tervek adták, amelyek típuslakóházakból képzett együtteseiket a területre koncentráltan helyezték el, kerülve a szokványos lakótelepi jelleget. A koncentrált elhelyezés lehetőséget adott az alapfokú intézmények ideális telepítésére, kapcsolódó, jól használható zöldterületek létesítésére. A három templom műemléki együttesének vonzáskörzetében kívánatos a kialakult párkánymagasságokhoz történő igazodás - mint ahogy ezt több pályamű bizonyította. Az Élővíz-csatorna menti beépítés kialakításánál a helyes megoldást az István király téri épületek zavaró hátsó homlokzatainak alacsony épületekkel történő lezárása mellett a városi tanácsház hátsó homlokzatának „kibontása" s új környezetbe helyezése jelenti. A benyújtott pályaművek többsége javaslatot tett a Tanácsköztársaság útjától északra, kelet-nyugati irányban - a mai Justh Gyula utca-Csaba utca vonalában - vezetett gyalogos forgalmi főtengely kialakítására, amely közlekedési funkcióján túl lényeges eszköze a városközpont térbeli kifejlesztésének. E hatást fokozza az e tengely mentén logikus tagolással elhelyezett városi intézmények hálózata, amely lényegében funkcionális értelemben is összekapcsolja a régi és új igazgatási központot. A gyalogos főtengely legkedvezőbb kialakítása az, amikor az összekapcsolódik a Tanácsköztársaság útjával is. E csatlakozás legalkalmasabb helye a Mednyánszky utca és Kinizsi utca közötti terület, ahol a csatlakozás kis teresedéssel jól hangsúlyozható. A régi és az új városközpont egymásba fonódó, kettős tengellyel (Justh Gyula-Csaba utca vonala, Tanácsköztársaság útja) történő összekapcsolása biztosítja az új városközpont szerves egységét az újjászülető város szerkezetében. Az általános rendezési terv úthálózati tervéhez képest a pályázat több, jelentős módosítást javasol a belső úthálózat rendszerében. Ezek közül a legjelentősebb a megnövekedett városközpont régi és új egységeinek összekötésére hivatott Tanácsköztársaság útja funkcióváltása. A pályázat ugyanis bebi364