Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Borbola László: Tervpályázat Békéscsaba városközpontjának rendezésére

PCWMfNTUMOk /ilUU'IPM TERVPÁLYÁZAT BÉKÉSCSABA VÁROSKÖZPONTJÁNAK RENDEZÉSÉRE BORBOLA LÁSZLÓ Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, a Békés megyei Tanács V. B., valamint Békéscsaba város Tanácsa V. B. 1977 júniusában tervpályázatot hirdetett Békéscsaba város központjának rendezésére. A pályázat célja újszerű és gazdaságos megoldásokat eredményező javaslatok beszerzése volt a városközpont kialakításának hosszútávú koncepcióját rögzítő részletes rendezési terv elkészítéséhez. A pályázat kiírását az az egyre gyorsuló fejlődés indokolta, ami Békéscsabát jellemzi az 1007/1971. (III. 16.) Korm. számú határozat óta, ami a várost felsőfokú központ szerepkörrel ruházta fel. Ez azt jelenti, hogy a városnak kell biztosítania Délkelet-Magyarország Szeged és Debrecen hatósugarán kívül eső területeinek felsőfokú szintű ellátását. Ezt a feladatot azonban Békéscsaba központjának jelenlegi elavult, korszerűtlen épületállományával, gyengén kiépített infrastruktúrájával, központi területeinek ésszerűtlen teriiletfelhasználásával nem képes teljesíteni. A felsőfokú központ szerepkör betöltéséhez a jelenleginél sokkal korszerűbb intézményhálózat kell; kiépített infrastruktúrára, a központi területek intenzivebb, célszerűbb felhasználására van szükség. Ennek kialakítása, kiépítése természetesen hosszabb távú fejlesztési programot igényel, amelynek térbeli kereteit az általános városrendezési terven alapuló, városközpontra vonatkozó részletes rendezési terv határozza meg. Az általános rendezési terv alapvető döntése az volt, hogy a múlt század végén kialakult történeti városközpont meghagyása, korszerűsítése mellett az új intézményegyüttes új területre, városszerkezetiig is kedvezőbb helyre kerüljön. így a városközpont bővítését az időközben kereskedelmi utcává kiépült Tanácsköztársaság utca mentén nyugati irányban jelölte meg, s az új intézményközpontot a város területileg súlyponti részén átmenő észak-déli főútvonal - a jókai-Petőfi utca - mellett jelölte ki. A kiírt pályázatban meghatározott tervezési terület magában foglalta a teljes városközpontot - a történeti központot és az új igazgatási központot. A részletesen kidolgozott tervezési program alapján a pályázóknak az adott területen belül annak teriiletfelhasználására, konkrét beépítésére, közlekedési hálózatának kialakítására, valamint zöldterületi rendszerének kifejlesztésére kellett javaslatot tenniük. A tervezési terület megadott határai: Trefort utca, Gábor Áron utca, Bartók Béla út, Bánszkí utca, Élővíz csatorna, Kiss Ernő utca, Luther utca, Illésházi utca. A tervezési területen belül egy sor kérdéssel, mint adottsággal kellett foglalkozni. Figyelembe kellett venni mind a meglévő, mind az építés, mind a műszaki előkészítés állapotában lévő létesítményeket. A tervezési program pontosan meghatározta mindazokat az adottságokat, amelyeket épületekben, utcákban, növényzetben, városszerkezeti kapcsolatokban a pályázóknak a tervezés során figyelembe kellett venniük. A pályázati kiírás körvonalazta a megoldandó alapvető problémákat. Az adottságokon túl részletesen megadta a tervezendő új intézmények programját, a meglevő intézmények szükséges bővítési igényeit, továbbá megadta a lakóterületet kiszolgáló alapfokú ellátás intézményeit is. A tervezendő lakóházakra a pályázóknak típustervjavaslatokat kellett kidolgozni, s ezeknek a felhasználásával kellett megtervezni a lakóterületek átépítését, figyelembevéve az egyedi és típus lakóépületeknek, valamint a hatszintes és középmagas (hattól tízszintes magasságú) lakóépületeknek a kiírás által megadott arányát. 361