Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Csende Béla: A centenárium megünneplése Békés megyében

szereplő vesz részt. Ugyanakkor a színjátszó versenyre is nagyban készülődnek már kultúrcsoportok. A tanulóifjúság, különösen az általános iskolák diáksága mindenütt ki akar tenni magáért. A 10-16 éves általános iskolai tanulók részvétele érdekes, új színt visz a kultúrversenyekbe. A versenyek alkalmával mindenütt jelen vannak a megyei rendezőbizottság, valamint több helyen a Központi Rendezőbizottság megbízottai is, akik biztosítják a zsűri pártatlanságát, valamint méltatják a verseny célját, jelentőségét, a résztvevők munkájának eredményeit és hibáit és végül irányt mutatnak a kultúrcsoportok további munkájához."

4 Természetesen ahhoz, hogy elsősorban az ifjúság, az iskolák, a pártok, a társadalmi és tömegszervezetek műkedvelő művészeti csoportjai olyan nagy részt vállaljanak a kulturális versenyben, mint arról az előzőekben tájékozódtunk, csak a szabadművelődési ügyvezetők (döntő többségük pedagógus volt), és a pedagógusok önzetlen, odaadó és fáradhatatlan munkájának eredményeként válhatott lehetővé, akik éjt nappallá téve azon fáradoztak, hogy műkedvelő művészeti csoportjaik (színjátszók, énekesek, táncosok stb.) minél színvonalasabban és eredményesebben vegyenek részt a nemes és szép vetélkedőben. Az ő érdemük az is, hogy a versenyek alkalmával bemutatott produkciók döntő többsége megfelelt a magyar demokrácia akkori műsorpolitikájának, vagyis művelődéspolitikájának és a Történelmi Emlékbizottság által megfogalmazott, illetve előírt feltételeknek. Békés megyében a körzeti versenyek döntő többsége az 1948-as esztendő első negyedévében került megrendezésre. Ez egyben lehetőséget nyújtott ahhoz is, hogy a műkedvelő művészeti együttesek a megye településein a 48-as kulturális versenyre készült műsoraikkal léphessenek fel az 1948. évi március 15-i ünnepségeken, ami feltétlenül emelte a rendezvények színvonalát, és gazdagította és sokszínűbbé, emlékezetesebbé tette azokat, kidomborítva és érvényre juttatva az ifjúság szerepét és jelentőségét március 15-tel kapcsolatosan. 1948. január 24-én Gyulán a megyei főrendezők értekezletén elhangzott beszámolók és az országos rendező bizottsághoz beérkezett jelentések százai azt bizonyították, hogy méreteiben sokkal nagyobb, szélesebb területen fejlődött ki a verseny tömegmozgalommá, mint azt kezdetben nagyon sokan hitték. Szerény becslések alapján a verseny aktív résztvevőinek számát közel iooooo-re és a verseny nézőközönségét sokszázezerre tették az országban. Valóságos népvándorlásról beszélhetünk ebben az időszakban, amint a versenyző csoportok vonaton, kocsival és gyalog a versenyek színhelyére, körzeti, valamint a megyei székhelyekre mentek. A 48-as kulturális verseny főrendezői megállapították, hogy a műsorválasztás „méltóan türközi a versenyre benevező csoportok 48-as hagyományok és a demokratikus népkultúra iránti szeretetét, megbecsülését."

5 A versenyre benevezett műkedvelő művészeti csoportok műsorának elemzése során százalékosan a következőket mutatták ki: „Versek: 30 százalék Petőfi, 20 százalék Ady, 6,7 százalék helyi és ismeretlen költők, 2 százalék saját. A fennmaradó rész töredékekre oszlik. Zeneművek 52 százaléka népdal, 32 százalék klasszikus, 11 százalék műdal, vagy munkásdal, 15 százalék slágerdal. Tánc: túlnyomórészt népi tánc. A színjátszóversenyen a hazai írók közül Móricz Zsigmond, Zilahy, Benedek, Darvas, a külföldiek közül Moliére, Shakespeare művei vezetnek."

6 A 48-as kulturális verseny Békés megyei résztvevőinek benevezési lapjait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a zeneműveknél a magyar népdalok mellett a műdalok és cigány dalok is jelentős számot képviseltek, ugyanígy a népi táncoknál a műmagyar táncok is. Ezeken egyáltalán nem kell meglepődnünk, hanem inkább ennek az ellenkezőjén, hogy a Horthy-Magyarország átkos művelődés-politikájából örökölt „hagyományokat" (műdalok, műmagyar táncok, irredenta műsorok stb.) a demokrácia néhány éve alatt jelentősen ki lehetett szűrni, alapjaiban meg lehetett tépázni, még akkor is, ha a kispolgári tömegek jelentős része és a reakciósok még mindig visszasírták azt a világot, amelyben az virágkorát élte. Amikor a centenárium kulturális versenyek és ünnepségek műsorait, illetve azok színvonalát vizsgáljuk teltétlenül kell szólnunk arról a nagyszámú közönségről, amely végigizgulta, élte a bemutatókat, mint nézők „alkotó módon" hozzájárultak egy-egy színpadi produkció (színdarab, népi tánc, népi játék, szavalókórus, ének és zenekar stb.) sikeréhez, - vagy nemtetszésüket kifejezve - bukásához. Ez utóbbira igen ritkán került sor. Az 1948. január 25-én Orosházán megtarott centenáriumi kulturális verseny második részéről (ugyanis a résztvevő csoportok, illetve szólisták nagy létszáma miatt két alkalommal rendezték meg a versenyt) a korabeli sajtó így tudósít: „Az előadás fél nyolc órakor kez344