Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Csende Béla: A centenárium megünneplése Békés megyében

kfeMűveiűi>éf A centenárium megünneplése Békés megyében CSENDE BÉLA A centenárium megünneplésére a Történelmi Emlékbizottság Révai József kidolgozásában. - melylyel az Emlékbizottság bízta meg - irányelveket adott ki. Altalános irányelvként a következőket fogalmazták meg: ,,Az 1848-as magyar forradalom 100 éves évfordulójának megünneplésénél abból kell kiindulni, hogy a megemlékezésnek nem szabad puszta történeti visszaemlékezésnek lennie, hanem a történeti megemlékezést szervesen össze kell kapcsolni a nemzet mai feladataival. Másrészt a mai feladatok hangsúlyozásának nem szabad külsőlegesen történie, hanem úgy, hogy a 48-as forradalom történeti szerepét, szereplőinek nagyságát, a magyar nép tetteinek jelentőségét az emberi haladás érdekében, valóban kidomborítsák. A magyar nemzet nagy történeti múltját kell felidéznünk, de úgy, hogy a dicső hagyományok életrekeltésével mozgósítsuk a népet a mai, nem kevésbé nagy feladatok megoldására. 48-nak úgy kell szerepelnie, mint a magyar népi demokrácia előfutárjának, történeti előzményé-nek, melynek művét a magyar nép, a magyar demokrácia folytatja és betetőzi. Legyünk méltóak 48 szelleméhez, tanuljunk 48-ból, kerüljük el 48 hibáit, folytassuk és tetőzzük be 48 művét; ezeknek a jelszavaknak a jegyében kell megünnepelni a centenáriumot"

1 Tulajdonképpen az 1848-as szabadságforradalom és szabadságharc centenáriumának megünneplésével kettős célt kívántak elérni. Egyrészt a demokráciában újjászületett magyar nép tudatában felidézni a 100 év előtt lezajlott eseményeket, rámutatva azok meg nem hamisított lényegére és igaz képére, másrészt rávilágítani arra is, hogy az 1948-as magyar demokrácia lényegében nem egyéb, mint betetőzése és kiteljesítése azoknak az eszméknek, amelyeket 1848 vetett fel anélkül, hogy tökéletesen és véglegesen megvalósította volna. Ennek megfelelően az 1848-as szabadságforradalom és szabadságharc századik évfordulóját a magyar népnek nem külsőségekkel, hanem tetekkel, alkotásokkal, munkával kell megünnepelnie. Kifejezésre juttatta a Történelmi Emlékbizottság azt is, hogy a centenáriumi év az ország 3 éves újjáépítési tervének első esztendeje, mely a magyar nép, a dolgozó tömegek gazdasági és kulturális felemelkedésének jegyében áll. Hangsúlyozta: „Egy új szabadságharc folyik, mely lépésről lépésre hódítja meg a magyar hazát jogos tulajdonosai számára: a földet a parasztnak, a gyárat a munkásnak, és politikai hatalmat a dolgozók egységes táborának. Az ország vezetése a nép igaz vezetőinek kezébe kerül, akik nem az idegen imperialisták jármába hajtják a magyart, hanem békeszerető népek testvéri közösségébe vezetik. A szabadság nagy tanúsága az is, hogy a nemzet csak úgy tud telcmlkedni, ha egységes táborba tömörül. A centenárium esztendejében az ifjúság, a nők és a politikai pártok egységes szervezetei alakulnak meg. A centenáris nnmkaverseny új lendületet visz az eddig is bámulatos eredményeket elért építésbe és lehetővé teszi, hogy a hároméves terv két és fél év alatt valósuljon meg. A szociálpolitika, a szövetkezeti mozgalom nagy fejlődést mutat. A centenáris kultúrversenyek százezreket mozgósító mozgalmak, melyek során falvak, városok és üzemek kultúrgárdái (énekesei, szavalói, ének, tánc és színjátszó csoportjai) mérik össze tudásukat, és így eddig ismeretlen tehetségek kerülnek felszínre. Ugyanez áll a népművészeti és képzőművészeti kiállításokra, amelyeket az ország legkisebb községeiben is megrendeznek az egyes helységek népi és képzőművészeti anyagából. Ezekről a kiállításokról kiváló művészek kerülnek azután a nagyobb városokba, majd Budapestre. 341