Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában

BÉKÉS VÁROSBAN 1770-től, a református Array Pál tölti be a tanítói^tisztséget. 214 református tanulóját egyszerű módszerrel oktatja névragozásra, igeragozásra, egyeztetésre, nyelvtanra, számtanra, földrajzra, Dávid-zsoltárokra, írásra, továbbá a vallás alapjaira, kátéra, az ó- és újtestamentum szent történeteire. A város lakosai biztosítják számára a mindennapi élelmet. Kap még 8 mérő búzát, tanulónkint 4/

8 mérő árpát, valamint temetés- és énekpénzt. Ebben a városban 137 református vallású tanulóleány oktatását 2 református tam'tó: Váci Sámuel és Kölesdi István látja el. Az előbbi 1764-ben, az utóbbi 1768-ban lépett szolgálatba. Mindketten a református vallás alapjaira, a kátéra, szentírásra, különböző imádságokra, a tízparancsolatra, számtanra és Dávid-zsoltárokra tanítanak. Mindketten egyformán kapnak 17 forintot, 12 mérő búzát, 8 szekér szénát és tanulólányonként 4/8 rész árpát. DOBOZON 1768-tól a református vallású Bíró György végzi a tanítói teendőket. 35 református vallású tanulóját olvasásra, írásra, a református vallás alapjaira, kátéra, szentírásra, a Dávid-zsoltárokra oktatja. Javadalmazására 22 forintot, 24 mérő búzát és 16 mérő árpát fordítanak. E településen 1770-től, a református vallású Pusztai András a református leánytanulók tanítója. A 30 leánytanulót a legegyszerűbb módszerrel tanítja olvasásra, beszédre és a Dávid-zsoltárokra. A helység lakosai 5 forintot, 18 mérő búzát és 12 mérő árpát adnak neki. NÉMET GYULA VÁROSÁBAN (Gyúla Germanico) 1760-tól, a katolikus vallású Frőlik János a tanító. Katolikus fiú és leánytanulóinak száma összesen 50. Okét írásra, olvasásra, számtanra, néhányukat zenére oktatja. Ezentúl mindnyájan szorgalmasan tanulják a katekizmust. Javadalma: 100 forint, 24 pozsonyi mérő búza, 6 mérő árpa és 10 szekér fa. Ugyanebben a városban 1769-től a katolikus vallású Tót József a fent említett tanítóval együtt látja cl az ifjúság oktatását. Ezért a vezető-tanítótól ellátást, készpénzben 15 forintot, a községtől pedig 15 forint hozzájárulást kap. MAGYAR GYULA VÁROSÁBAN (Gyúla Hungarico) 1745-től kezdve a római katolikus vallású Petik Ambrus látja el a tanítói, kántori és orgonista teendőket. Fiú- és leánytanulóinak száma 80. Egy kivételével katolikus vallásúak. Növendékeit a betűvetésre, olvasásra, nyelvtanra, számtanra és írásra tanítja. Ezenkívül minden gyermek tanulja a katekizmust és a keresztény életelvet. Ezért az egyházközségtől 15, az igen tisztelt D. bárónőtől 20, a várostól évenként 72 forintot, 24 pozsonyi mérő búzát, 6 szekér fát, 4 szekér szénát és 2 edény bort kap. A fent említett iskolánál másik tanító 1765-től a katolikus vallású Kahsó Mihály. Munkálkodásáért a várostól készpénzben 15 forintot, a vezető-tanítótól pedig ellátást kap. GYULA VÁROSBAN (Gyúla) 1769-től kezdve tanító a református vallású Imre Sámuel. Református fiútanulóinak száma 44. 27 leánytanulója közül 24 református, 3 pedig görög katolikus vallású. Növendékei a Heidelbergi Káté előírásai szerint a vallás alapelemeit, ezenkívül a kis-kátét, az ó- és újtestamentumot, a Dávid-zsoltárokat, a tízparancsolatot, különböző imádságokat, az arab és a római számokat tanulják. A tanító ellátja a kántori teendőket is. Ezért az egyházközségtől 25 forintot kap. Javadalma: 20 mérő búza, 14 pozsonyi mérő árpa; emellett tanulói után évenként 24 forint. VÁRIBAN 1762-től, a református vallású Tabajdi Dániel a tanító. Fiú- és leánytanulóinak száma 31. Valamennyien református vallásúak. Növendékeit olvasásra, beszédre, írásra, névragozásra, a vallás alapjaira, a kátéra, a szentírásra, a Dávidzsoltárokra tanítja. Javadalmazása: a lakosoktól 10 forint, 12 pozsonyi mérő búza, ugyanannyi árpa; a tanulók szüleitől 4/g rész árpa. 1772. április 30-án Almásy Dániel és Hergitz Imre." 35