Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál
Kétsopronyi adatok szerint voltak olyan házak, amelyekbe akkor is visszajártak a lelkek, ha a tulajdonos megváltozott, ezért le kellett őket rombolni. Perre is sor került, ha az eladáskor a vevők előtt letagadták a kísértő lelkeket. A tetszhalottak A tetszhalott (techalot) ugyan nem hazajáró lélek, de a nép képzelete szerint felébredhet halotti álmából, s élőként visszatérhet. A Békés megyei szlovákok körében a tetszhalottakról számtalan változatban élnek e témájú hiedelemmondák. A Pest megyei szlovákok ugyancsak ismerik őket. 8 6 A szlovákiai irodalom kevésbé foglalkozik velük. A hiedelemmondák hasonló típusai ismeretesek a környező magyaroknál is. A mondák mai megléte a délkeleti-alföldi térségben mind a két etnikumnál az interetnikus kapcsolatoknak igen aktív tényét igazolja. Leginkább két változatuk gyűjthető a szlovákoknál és a magyaroknál egyaránt: Az egyik szerint a sírból felhallatszik a tetszhalott kiáltozása, de mire kiássák, már újra halott, csupán összekarmolt arca, összetépdesett ruhája árulkodik viaskodásáról. A másik szerint a halott akkor ébred fel, amikor búcsúztatják, hirtelen felül, mire ijedtében szétszalad a gyászoló gyülekezet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tárgyalt témakörből a Békés megyei szlovákoknál viszonylag gazdag anyagot sikerült gyűjteni. Alkalmas arra, hogy a szlovák nemzetiség itteni etnikai csoportja a halállal és a halottal kapcsolatos hiedelmeinek mai ismeretét, gyakorlatát érzékeltesse, de egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy összevethessük e hiedelemkörnek a századfordulótól közzétett adatait, és összehasonlító módon dolgozhassuk fel őket. Alkalmunk nyílt az interetnikus kapcsolatok újabb adatainak feltárására, és annak a bemutatására, hogy ezek a hiedelmek napjainkban hogyan élnek, milyen mélységben hatnak a szlovák nemzetiség tudatára és gondolatvilágára. Mindezt lehetővé tette gyűjtőterületünk geográfiai, etnikai, tematikai körülhatárolhatósága is. Mindamellett a gyűjtött anyag töredékes. Egy újabb felmérés a helységeken belül talán még sokoldalúbban határozhatná meg e hiedelmek és mágikus eljárások sajátosságait, mai létező formáit, elhaló tendenciájuk minőségi és mennyiségi jellegét. Ugyanis bár a hiedelemkörnek szinkronikus és diakronikus vonatkozásban megközelítően összefüggő képét sikerült megalkotni, ez valójában a különböző helységekből származó adatok egymást kiegészítő jellegéből is adódott. JEGYZETEK 1. Haán L. 1866., 1968. Gajdács P. 1896. 2. Krasiíánsky, J. 1902. 388. 3. Zatko, R. 1971., 1973. 4. Orosháza néprajza, 1965., Mezőberény története, II. 1973. Nagy Gy. 1975. 5. A szerző egyébként a korábban megjelent s három szlovák helység hiedelemrendszerét bemutató könyvében részletesebb képet nyújtott a halállal kapcsolatos hiedelemvilágról, és feldolgozta a témakör szlovák nyelvű változatát is: Krupa A. 1974. 118-13 Krupa A. 1975. 53-80. 6. Adatgyűjtő munkánkat 1970-1974. között végeztük. A gyűjtés magnetofonnal történt. Az adatközlők legtöbbször 2-4 fős csoportokban voltak jelen. 7/a Kardos L. 1969. 79. 7. Krupa A. 1974. 46. 8. Tajovsky, 1900. 7-8. Jakubíková, K. 1972. 227. 9. Birket Smith, Kaj. 1969. 309. 10. Krupa A. 1974. 130. 11. Chorvát, K. 1895. 30. 12. Krupa A., 1974. 118-120. 333
