Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason

Hortobágyi hátsoros tükrös ponty Tatai pikkelyes ponty Nagyatádi tükrös ponty Bikali tükrös ponty Buzsáki tükrös ponty Szegedi tükrös ponty Sumonyi tükrös ponty A felsorolt hazai ponty tájfajták mellett NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Vietnamból importált tükrös pontyfajtákat is felhasználtak a hibridizációs programhoz. 1969-től kezdődően a ponty és a növekvő halfajok kereszteződésével bővült ez a kutatási program. A kutató munka sikerét bizonyítja az, hogy az 1970 évi Mezőgazdasági Kiállításon a szakemberek és a nagyközönség számára kiállított tájfajtákkal az intézet aranyérmet nyert. A tájfajtákat a hazai tógazdaságok eredményesen tenyésztik. Az előállított hibridek mennyiségi és minőségi értékmérő tulajdonságai felülmúlják a keresztezéshez felhasznált szülőkét, mivel az eltérő genotípusú pontyfajták keresztezésekor kedvező heterózishatás jelentkezik. A legjobb hibrid kombinációk 8,3-39,6 százalékkal jobb súlygyarapodást, 12,7-34 százalékkaljobb ikratermékenyülést és 16 százalékkal kedvezőbb lehalászási százalékot értek el, mint a tájfajták. A hibridek 9 év átlagában 14,6 százalékkal kevesebb takarmányt fogyasztottak el 1 kg súlygyarapodáshoz. A szelekciós nemesítő munka eredményeként kialakult hibrid pontyok tógazdasági elterjesztése 15-20 százalékos eredményjavulást jelenthet. A halgenetikai kutatások tovább folytatódnak a halhúsprogram célparamétereinek elérése érdekében, a kromoszómák kombinációja révén jelentkező új hasznos tulajdonságok felkutatására. Az említett fajtajavító hibridizációs kutatási eredmények a halastavi polikultúrás szerkezeteken keresztül, különböző összetételű haltápok etetésével és műtrágyázási kombinációk alkalmazásával kiegészülve vezetnek el a gyakorlatnak is átadható új technológiákhoz. A genetikai kutatások mellett szükséges a táplálkozás-fiziológiai, haltápösszetételi, szaporítási, előnevelési, tartási technológiai, halegészségügyi, stb. vizsgálatok folyamatos végzése is. A haltápok összetételének vizsgálatát támogatja a vízstabil haltápok előállítási technológiájának kutatása. Ebből a célból jött létre a kísérleti haltápüzem, amelynek 1-1,5 tonna/óra a termelési kapacitása. Ez nemcsak az akváriumi, a kismedcncés, vagy kísérleti tavi halak takarmány igényének kielégítésére alkalmas, hanem arra, is hogy a tápokat, félüzemi és üzemi viszonyok között is kipróbálják. A kísérleti haltápüzem próbaüzemelése W H Hastings FAO szakember irányításával történt, aki a termelési munkákban is résztvett. Az eddigi eredmény igen kedvező. Az utóbbi évtizedben dinamikus fejlődésnek indult a ketreces haltenyésztés, amely az ázsiai országokban ősi haltenyésztési eljárás. A Szovjetunióban víztározókon és tengeri öblökben a vicsege (a viza - Huso huso- és a kecsege - Acipehscr ruthenus - keresztezéséből származó hibridhal) ketreces halnevelési módszere gyors fejlődésnek indult. Ennek tapasztalata nyomán 1972-ben kezdődött Szarvason a ponty és a fehér busa ketreces nevelése. 1976-ban korszerű alumíniumvázas halketreceket készítettek és megkezdődött a vicsege ketreces nevelése. 315