Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig

A természetes szaporodás alakulását az élvesziilctések és halálozások számának összevetése jelenti. 1990-ig a születések számának csökkenő, a halálozások számának minimálisan emelkedő tendenciája együttesen a természetes szaporodás csökkenését eredményezi és várhatóan az 1980-as évek közepétől lesz különösen alacsony a természetes szaporodás. Békés megyében a természetes szaporodás mutatója már hosszabb ideje kedvezőtlenebb az országos átlagnál és a kedvezőtlenebb korösszetétel (az idősebb korosztályok magasabb, valamint a munkaképes korú népesség alacsonyabb részaránya) következtében hosszabb távon sem várható a megyében, hogy az ezer lakosra jutó természetes szaporodás nagysága eléri az országos átlagot. A természetes szaporodás mellett a vándorlási mozgalom alakulása is jelentősen befolyásolja a lakónépesség számát, annak korösszetételét. A korábbi évtizedek nagymértékű elvándorlása a hetvenes évek közepére csökkent és a megye gazdasági fejlődése következtében 1990-ig egyre mérséklődő vándorlási veszteséggel lehet számolni. Azonban hosszabb távon sem valószínű pozitív (bevándorlási) egyenleg kialakulása. Ez ellen hat és távlatban is hatni fog: a megye periférikus helyzete, nagyváros hiánya, az országosnál alacsonyabb iparosodottsági szint, felsőfokú és részben középfokú oktatási intézmények alacsony száma, stb. A vándorlási veszteség meg fogja haladni a természetes szaporodás nagyságát, így az 1974-76. évek után a megye lakónépessége ismét fokozatosan csökken és ez a tendencia 1990-ig nem változik. A megye lakónépességének korösszetétele a prognosztizált időszakban változáson megy keresztül. Elég jelentős mértékben növekedni fog a munkaképes koron aluliak (0-13 éves) A KIEMELT FIATAL KOROSZTÁLYOK LÉTSZÁMÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ ÉV ELEJÉN (1000 FŐ) fö 0-2 éves 6 -13 eves 3-5 éves 14 -17 éves 300