Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krajkó Gyula-Abonyi Gyuláné-Gálik Lászlóné: Területi struktúra átalakítására vonatkozó vizsgálatok (A békési alkörzet példáján)

mennyiségek Q átlagát, szórását és V=/Q relatív szórását. Ezek után az adott területegység I specializációs indexét az i-JL V n hányados értelmezi, ahol n a vizsgálatba bevont mutatók száma. Megjegyezzük, hogy az I értéke mindig o és I közé esik. I értéke akkor minimális (=o), ha a területegységen előforduló ágazatokra a homogenitás jellemző, I értéke akkor maximális (V'-í)ha csupán egyetlen ágazat képviseli az ipar, illetve az élelmiszeripar egészét a vizsgált területen. Felhasználtuk továbbá vizsgálatainkhoz a kutatási gyakorlatban már közismert faktoranalízis módszerét is. Megítélésünk szerint bár a kapott eredmények az egyszerűbb matematikai statisztikai módszerektől jelentősen nem térnek el, mégis azoknál több és megbízhatóbb információt nyújtanak. A faktoranalízishez szükséges naturális mutatórendszer összeállításánál a fejlettségi szint méréséhez általában használt statisztikai mutatók körét dinamikus mutatókkal egészítettük ki. A kidolgozott faktormodell lehetőséget adott arra, hogy a vizsgált területegységeket fejlettségük szerint rangsoroljuk, illetve csoportosítsuk. Mint már említettük - részben saját számításaink, részben más jellegű elemzésekből átvett információk alapján - a vizsgált békési alkörzet helye a termelő és nem termelő szféra egyes ágainak fejlettségi rangsorában a következő: A békési alkörzet a rangsorban Megnevezes a jp területegység között Az egy lakosra jutó iparban előállított nemzeti jövedelem korrigált értéke alapján 14. Az ipar specializációs index értéke alapján 11. Az egységnyi termőterületre jutó, mezőgazdaságban előállított, korrigált nemzeti jövedelem értéke alapján 2. Az élelmiszeripar faktoranalitikus fejlettségi szintje alapján 1. Az élelmiszeripar specializációs index értéke alapján 6. Az infrastruktúra faktoranalitikus, ill. pontozásos fejlettségi szintje alapján 17. A fejlettségi szint vizsgálatok eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlettsége terén élenjáró békési alkörzetben az ipar fejlettsége és specializációja, s különösen az infrastruktúra színvonala elmaradott. Számításokat végeztünk az ipar és az élelmiszeripar fejlettségét kifejező rangsorok közötti korreláció kimutatására megyei szinten. A kapott eredmény laza negatív kapcsolatot mutat, melyből általában az a következtetés vonható le, hogy amelyik megyében a nehéz- és könnyűipar fejlett, ott az élelmiszeripar színvonala viszonylag alacsonyabb és viszont. 290