Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

mánybiztos főispánja lett. Az uralomváltozáskor a románok letartóztatják, börtönbe zárják, majd büntetése letöltése után feleségével és két kislányával együtt születése helyére Szarvasra toloncolták. A szarvasi gimnáziumban nem volt üresedésben lévő tanári állás, ezért a békéscsabai gimnáziumban helyezkedett el. Itt az 1920-1922. tanévekben latint tanított, de az 1918-1919-es politikai tevékenysége miatt B. listára került, politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1923-ban Békéscsabáról Budapestre költözött, ahol irodalmi tevékenységéből tartotta el családját. Ettől kezdve egész a felszabadulásig valóságos belső emigrációban élt. Bár írásai gyakran jelennek meg a Világban, a Népszavában, pedagógiai, tanügypolitikai és kritikai tanulmányai a Magyar Pedagógiában, A gyermek c. lapban, továbbá a Kolozsvári Napkeletben, a radikális polgári Keleti Újságban, az Erdélyi Múzeumban, az Erdélyi Szemlében. Munkatársa volt az 1927-ben megjelent Benedek Marcell szerkesztette Irodalmi lexikonnak. Ezenkívül a Nagy László pedagógiai könyvtár szerkesztője. Nagy László pedagógiai munkáinak összegyűjtője és kiadója volt. Nagy visszhangot keltett a Népszavában 1927. március-áprilisában közölt cikksorozata A tanítóság és a nemzeti kultúra cím alatt. Munkatársa volt a Századunk, a Szocializmus és a Gondolat budapesti folyóiratoknak. Már fejlődésének ebben a szakaszában közel került a marxizmushoz. A marxizmussal való eszmei azonosulása azonban akkor nyert végső formát, amikor 1927-től kezdődően a kolozsvári Korunk munkatársa lett. A két világháború között a Korunk a marxista felfogású délkelet-európai haladó magyar értelmiségiek folyóirata volt, amely másfél évtizeden át hirdette a haladó magyar gondolatot. Már 1928ban a folyóirat címlapján a főmunkatársak között szerepelt Kemény Gábor neve Földessy Gyula, Gró Lajos, Komlós Aladár, Németh Andor, Székely Béla budapesti progresszív írók társaságában. Később Agárdi Ferenc, Hatvany Lajos, Molnár Erik, Vas István és Veres Péter is a folyóirat rendszeres magyarországi munkatársai lettek. A folyóiratban Kemény Gábornak mintegy nyolcvan azonosított történeti, társadalomtudományi, pedagógiai elméleti dolgozata, kritikai írása jelent meg. A baloldali eszmeiség még inkább felismerhető Kemény Gábor Korunkban megjelent írásaiban, amikor Gaál Gábor korlátlan hatáskört kapott a folyóirat szerkesztésében és irányításában. A Korunk szellemi környezete döntően befolyásolta a korábban polgári radikális Kemény Gábor politikai fejlődését, mivel a folyóirat budapesti munkatársai közül Agárdi Ferenc, Antal János, Haraszti Sándor, Újvári László, akikkel rendszeres személyes kapcsolatot is fenntartott, az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagjai voltak. Kemény Gábor csak úgy maradhatott volna vezető elméleti írója a Korunknak, hogyha a harmincas évektől kezdve lépésről-lépésre közeledett a kommunista ideológiához. 1929-ben A magyar polgárok szociális háromszöge címen közölt Kemény Gábor tanulmány még a haladó polgár szemszögéből elemzi a folyóiratban tárgyalt kérdést, majd az 1931-ben Az intellektuálisifjúság és vezető szerepe, valamint 1933ban A polgári középosztály természetrajza és A mai magyar középosztály ideológusai címen a Korunkban közölt tanulmányai már határozott balra fordulásának bizonyítékai. 1930-ban a Korunkban közölt A magyar parasztmozgalmak kérdéséhez című tanulmányában kifejtett véleménye már szemben állt a Szociáldemokrata Párt az időbeli állásfoglalásával, mert tanulmánya végkövetkeztetése az volt, hogy Magyarországon az akkori gazdasági és társadalmi viszonyokat figyelembe véve, olyan eredményes társadalmi mozgalmat, amely a szocializmus felé vezet, a parasztság nélkül nem lehet megvalósítani. A széles körű összefogás a jobboldali törekvések ellen már 1930-tól kezdve követelésként jelentkezett Kemény Gábor írásaiban. A szövetségi politika gondolata tehát már az előtt felismerhető a Korunk tanulmányaiban, mielőtt a Kommunisták Magyarországi Pártja hivatalos programjaként elismerte volna. Majd amikor a párt magára vállalta e gondolatok programszerű megfogalmazását és megvalósítását 1937-től kezdve, e program sokkal határozottabb megfogalmazást nyert Kemény Gábornak A Márciusi Frontról, A népfrontmozgalomról címmel a Korunkban közzétett tanulmányaiban. 1937-ben A magyar lelkiismeret története, később a Huszadik Századtól a Márciusi Frontig címen közölt tanulmányaiban már a pártprogramnak megfelelően követeli a polgári-radikális és a paraszti-plebejusi irányzatok összefogását. Kemény Gábor élete jelentősen megváltozott 1945-ben. A felszabadulástól kezdve széles körű tevékenységet fejtett ki a közművelődés terén. O lett 265