Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

is szerepel, a szerző hivatkozik arra is, hogy az egyik vásározó helyük Szarvas volt. J. Gallo ugyan nem említi Békés megyét, de hivatkozik arra, hogy a gömöri fuvarosok Aradra szállítottak vásznat, s a jolsvaiak gyakran fuvaroztak Szegedre. Dankó Imre A gyulai vásárok című tanulmányából tudjuk, hogy a jolsvai, a rimaszombati fuvarosok állandóan szállítottak vastermékeket és gyolcsot a gyulai vásárra is, s Rimaszombat környékéről érkezett „tót fazék" ugyancsak kedvelt áru volt. A megyében élő szlovákokkal foglalkozó kutatók haszonnal forgathatják a gömöri festett ládákról, ködmönökről, télkihordásról, mesemondókról, gyermekmondókákról szóló tanulmányokat. Újabb adalékokat nyújtanak a gömöri származású Bartholomeidesz László és Reuss Gusztáv néprajzi tevékenységéről szóló tanulmányok is. A Gemer című kiadvány két kötete a szlovák néprajztudomány regionális szempontú kutatómunkájáról szóló szép híradás. Egyúttal nagyra kell értékelnünk a kiadvány szerkesztőinek azt a törekvését, hogy a gömöri magyarságról és a magyarszlovák interetnikus kapcsolatokról szóló itt közreadott munkák révén még közelebb hozzák a magyar és a szlovák néprajzkutatás ügyét, s aláhúzzák a két nép történelmi és mai együttélésének, kapcsolatának jelentőségét. (Gemer I-II. H. n. 1973., 1976. Szerk.: Adam Pranda. 200, ill. 252 p.) Márki Sándor: Népek közeledése A bevezető tanulmány, a válogatás és a sajtó alá rendezés Kovács Géza munkája Bukarest, 1976. 230 oldal CSORBA CSABA A romániai magyar nyelvű könyvsorozatok közül a legújabb a bukaresti Politikai Könyvkiadó „Testamentum" sorozata, amely eddig öt kötetét számlál. A kiadványok Mocsáry Lajos, a nálunk kevéssé ismert Szabó Árpád, Veress Sándor és Vasile Goldis továbbá Márki Sándor emlékét idézik. A kötetek egységes szerkezetűek: rövid bevezető tanulmányt szemelvényes szövegközlés és bibliográfia követ. Az átlagterjedelem 9-10 ív. Ez, valamint a zsebkönyvformátum, a szövegválogatások és a tanulmányok jellege biztosítja azt, hogy ne csak a szakemberek szűkebb körének érdeklődését elégítsék ki, hanem szélesebb közönség figyelmét felkeltsek a múlt haladó hagyományait közkinccsé tevő publikációk iránt. E törekvésnek azonban némiképp ellentmond a kötetek viszonylag kis példányszáma (így szinte „pult alól" kelnek el). Sajnálatos az is, hogy a magyar könyvkereskedelem a közös könyvkiadás keretében nálunk nem hozta forgalomba e kiadványokat, amelyek így még legnagyobb szakkönyvtárainkba is csak meglehetősen esetlegesen jutnak el. Az újabb „Testamentum" kötet Márki Sándor írásaiból ad válogatást, halála félszázados évfordulóján. Márki Sándor (1853-1925) a kiegyezés utáni magyar történész generáció egyik legkiemelkedőbb alakja. Teljes életművének értékelésével még adós a magyar tudománytörténet. Jelen kötet, melynek szövegét a kitűnő aradi történész, Kovách Géza gondozta, válogatott bibliográfiát mellékelve hozzá, tartalmas előszavával az egyik legteljesebb s legigazabb Márki Sándort értékelő kiadvány. Márki Sándor életműve igen szerteágazó. Történeti munkássága a világtörténet viszonylatában a római birodalom bukásától a XIX. század végéig ívelő másfél évezredet fogja át (e téren azonban inkább ismeretterjesztő műveket és publicisztikát írt, mintsem eredeti kutatásokon alapuló monográfiákat és tanulmányokat). A magyar történelemből elsősorban a XVI-XVIII. század foglalkoztatta. Kutatásainak fő csomópontjai: a Dózsaparasztháború, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848/ 49-es szabadságharc és Arad város és vármegye története. Nemcsak a politikatörténet és az ehhez kapcsolódó hadtörténet érdekelte - mint kortársai többségét -, hanem a művelődéstörténet is; sok-sok kisebb cikkel, tanulmányokkal gazdagította e tudományszakot. Márki életének jelentős szakasza aradi tanárkodása. Utóbbinak köszönhető, hogy vele íratták meg Arad megye és város történetét, (megjelent 1892-1895). A monumentális mű az egyik legsikerültebb megyemonográfia, máig nél263