Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gyetvai Péter: Kishegyes újratelepítése Békésszentandrásról 1769-ben
falván nemcsak 1769-re, de 1770-re és 1771-re is, tehát még további két évre, kérik az adót. Kruspér javasolta mindez ügyekben Békés vármegye meghallgatását. 3 4 A kishegyesiek az első év nagy szárazsága és a telepítéssel kapcsolatos nélkülözések miatt újólag kérték Nagy-Hegyes pusztát, Ígérvén további telepesek jövetelét. 3 5 1770-ben aztán meg is kapták bérbe egyelőre Nagy-Hegyes felét. 3 6 Meglepő, hogy a népes és tisztán katolikus vallású lakosokból álló új község plébániáját csak 1776ban szervezték meg, s az anyakönyveket is csak 1777-től, ill. 1779-től kezdték vezetni. Eddig a topolyai plébános gondozta a kishegyesi híveket. 3 7 Kruspér Pál bácsi kamarai adminisztrátor általában egyértelműleg állítja, hogy az új telepesek mind a Békés megyei Szent-Andrásról jöttek. A helytörténeti irodalom már pontosabb, mikor „többnyire Békés megyei lakosok"-ról tesz említést. Hogy az utóbbi a helyes, azt alátámasztjuk azzal, hogy pl. Némedy Pálról biztosan tudjuk, hogy nem Békés vármegyéből való volt. A Némedy-családról bőséges irat található a Pest megyei Levéltárban. 3 8 Maga ez a Némedy Pál először Tápiószelén lakott, majd átköltözött Péteri pusztára, 3 9 honnan 1766-van mehetett Nemesmiliticsre, s innen 1769-ben - Pál és János fiaival - Kishegyesre, ahol a község első nótáriusa (jegyzője) lett. Kruspér Pál jól tudott magyarul (van is magyarul írt felterjesztése, ami ritkaság volt e korban), de a kis-hegyesi családneveket nyilvánvalóan több helyen elírta. Ez nemcsak a már ismertetett irodalmi utalásokból nyilvánvaló, de több esetben tisztázható volt a Kalocsai Érseki Levéltárban meglévő korabeli bérmálási anyakönyvekből. Településtörténetileg legértékesebbek ezek közül az anyakönyvek közül az 1791. és 1810. évek közti jegyzékek. 1791-ben ugyanis olyan nyomtatott blankettát vezettek be és használtak 1807-ig (néhol 1810-ig), amelyben külön rovat: („locus ortus confirmati") szerepelt a származási hely feltüntetésére. Gyakorlatilag azonban a blankettát kitöltő írnokok sokszor tévesen a lakhely után kérdeztek, s azt vették a jegyzékbe. Különösen könnyen mentek e tévútra az olyan helyeken, ahol a szomszédos községek lakói is bérmálkoztak. Sajnos ez a helyzet Topolya esetében, ahol 1791-ben és 1797-ben is volt bérmálás, s ekkor a környékről (Hegyes, Bajsa, Kula, Verbász, Szekity, Roglatica, stb.) szintén idejöttek a jelentkezők. Már értékesebb ezeknél az 1807. évi hegyesi jegyzék, mert ott akkor csak a helybelieket bérmálták, tehát természetesebb volt az érdeklődés a születési hely után. Viszont 1807-ben már a 38 évesek is születhettek helyben, tehát csak azoknál az idősebb jelentkezőknél derül ki a születési hely, vagy a korábbi lakóhely, akik az 1971. és 1797. évi topolyai (alábbiakban jelzése: Ti, T2.) bérmálásra nem mentek el. E jegyzékek alapján (a hegyesi jegyzék jele: Hí./ 4 0 több pontban csoportosíthatjuk a Kruspér-féle névsorral kapcsolatban levonható következtetéseket. 1. A családi neveket az 1769. évi névsorban elírták a következőknél: Annós helyesen Annus, de előfordul Hannus alakban is. Bárány: Barany és Bárányi alakban is előfordul. Bárty valószínűleg Bárdy elírása. 4 1 Bozok helyesen: Bozóki Csak helyesen: Csáki Fábó helyesen Fabó Findrich fonetikusan Findrik (néha Frindrik, Frindik) lett. Ecsé helyesen: Ecsi 4 2 Káté helyesen :Kátai Kessey helyesen: Kossik (Kessik) Keszeoczky, Keszeovszki-ból Keszehótzi lett. Söly helyesen: Süli Szapik helyesen: Czapik Szügyé helyesen: Szügyi Tenyi helyesen: Tényi (de van Terenyi is). 227
