Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szénászky Júlia: Egy újkőkori szobor töredéke

Már most megjegyezzük, hogy ez a szeles dudor rendkívül hasonlít az arcos edények karján található hasonló ábrázoláshoz. Feltételezzük, hogy ez mindkét esetben karkötő, az idolon és az arcos edényeken is ugyanazt a középső neolitikumban elterjedt ékszertípust ábrázolták. Az istenszobrocskákon és az antropomorf edények karján, legtöbbször az alkaron, a karkötők jelzése meglehetősen gyakori. Ezek többnyire vékony, többszörösen tekercselt, talán fémkarperec ábrázolásának tűnnek, ami nem meglepő, hiszen az újabb kőkor végén szórványosan már megjelenik egy-egy rézből készült ékszer. A battonyai szobrocska és az arcos edények oly szembetűnő, széles, felkaron viselt karperecének viszont réz nem lehetett az anyaga, elsősorban formája miatt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Parázs-tanyán előkerült egy széles, spondylus kagylóból készült karperec töredéke is. Ez a kagylófajta a Kárpátmedencében nem fordul elő, ide délről, a Mediterraneumból került, a kereskedelmi kapcsolatok nyilvánvaló bizonyítékaképpen. Ezt az útvonalat a Balkánon folytonosan elkerült hasonló leletek jól mutatják. Azt, hogy a spondylus karperec a viselet tartozéka lehetett, néhány, sírokból előkerült példány egyértelműen bizonyítja. A most ismertetett kis istenszobor a Battonya-Parázs-tanyai ásatás igazán reprezentatív, különleges darabja, de az innen előkerült leletek végtelen gazdagsága igen sok, a hétköznapi életet érintő kérdésre is választ ad. Az előkerült házak omladékai között edényeket találtunk, ezek alapján a ház belső berendezésére is tudunk következtetni, az eszközök hosszú sora pedig a munkát, a természet meghódításának kezdeti szakaszain elért eredményeket bizonyítja. Igen fontosak azok a leletek, melyek nem a helyi, középeurópai eredetű népességhez kapcsolhatók, hanem kimutatható bennük a déli, balkáni kultúrák tevékeny közreműködése. Ezek azok a tárgyak, melyek segítségével a jól datált dél-európai neolitikumot felhasználva, pontosítani tudjuk majd az alföldi újabb kőkor időrendjéről szerzett ismereteinket, be tudjuk kapcsolni leleteinket az általános, európai fejlődés történetébe. A Parázs-tanyai lelőhely teljes feldoldozása éppen a vázolt nehéz feladatok teljesítése miatt még hosszú időt vesz majd igénybe. 223