Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zsigmond Gábor: Botanika és társadalombölcselet Tessedik Sámuel munkásságában

az angol tudományos szellem kontinensbeli képviselőjének tartják, mégis Göttingen eltér a tudomány angol és francia értelmezésétől (science). Ennek lényege, hogy az egyetem a tudományos kutatás egyik otthona, és ebből következően nem válik el az ún. reál és humán tudományok művelése. A hallgatói így kapnak az erős természettudományi oktatás mellett intenzív irodalmi, nyelvészeti és politikai-tudománybeli képzést is. Az egyetem mellett Tessedik szorgalmas látogatója az erlangeni műhelyeknek és gyáraknak. Temérdek gyakorlati ismeretet gyűjt, járatos lesz az ipar és kereskedelem kérdéseiben. Hazautazását meghatározott elképzelés szerint tervezi: útiránya Coburg, Jéna, Lipcse, Halle, Dessau, Potsdam, Spandau, Charlottenburg, Berlin. Mindenhol meglepi az az eredményesség, amellyel ezek a városok úrrá lesznek a mostoha természeti körülményeken. Visszaemlékezése szerint ekkor fogalmazódik meg elhatározása, hogy hazatérte után az Alföldön vállaljon lelkészi állást, ott kezdjen hozzá botanikai és társadalomreformátori kísérleteihez.

4 Tessedik Sámuel szarvasi tevékenységéről pontos kép áll rendelkezésre. „Önéletírása", valamint az előző lelkészektől megkezdett, Tessedik által folytatott és kiegészített napló, a „Szarvasi nevezetességek"

5 fontos részleteket közölnek. Ebből kiderül, hogy egy évvel Tessedik Szarvasra való érkezése után (1768) már több kezdeményezést is tesz. Bevezetik „a házasulandóknak a házasságkötés előtt 14 nappal, sőt három héttel kezdődő oly használatos, népszerű oktatását".

6 A következő években még erősebben érződik Tessedik következetes, sokszor igen szigorú szelleme: így 1769-ben eltiltják a lakodalmi-, keresztelő- és halotti torokon való részvételt, mivel ez igen sok visszássághoz vezet, 1770-ben elrendelik a májusfák állításának tilalmát. Erről így ír: „Amióta eltiltották a gyümölcsfáknak tanítók és tanítványok által való káros és gyalázatos pusztítását, azóta a kertekben, szőlőkben és tanyákon a gyümölcstermelés fellendült s néhány ártalmas betegség ereje csökkent."

7 Az első években Tessedik arra törekszik, hogy kövesse azt a szellemi irányt, amely Szarvas korábbi papja, Markovitz Mátyás (1762-ig), majd fia, Markovitz János (1769-ig) képviselt. Ennek az irányzatnak lényege az, hogy elsősorban tanítás útján, morális neveléssel igyekszik változtatni az embereken, következésképpen az emberi viszonyokon. Tessedik ezzel fordított sorrendű, elsőként az embert körülvevő viszonyok megváltoztatására törekvő reformterve csupán az 1770-es évek kezdetével kezd gyakorlati formát nyerni. Erre utal egy 1771-ből származó bejegyzés, mely szerint Tessedik különböző vidékekről különféle gyümölcsfákat hozat a lelkészség kertjébe. Ezután hosszú ideig meg a naplója előtt is hallgat terveiről, mezőgazdasági kísérleteire majd az 1779. évi bejegyzés utal: „Éppen e száraz évben nevezetes kísérletet tettek egy darab földdel: miután az előző ősszel megtrágyázták, s a trágyát beleszántották, tavasszal megint felszántották, s egy pozsonyi mérő nyári búzával bevetették. A vállalkozót kigúnyolták, amiért trágyájával s a többszöri szántással Istent, a természetet s a földet gazdagabb terméshozamra akarta kényszeríteni, azonban a kísérlet a száraz évben is bevált, s amikor más vetések egyáltalán nem sikerültek, ez a darab szántóföld huszonkét pozsonyi mérős gazdag termést adott. Ezzel megrendült azon káros előítélet, hogy a vidék semmiféle trágyára, szorgalmas megmunkálásra, egyszóval: semmiféle művelésre nem szorul".

8 Kertészeti és földjavító-földművelő munkássága gyors sikert és jelentős gazdasági hasznot hoz. Tessedik joggal érzi úgy, hogy fontos győzelmet ért el: bebizonyította, hogy a rossz, elhanyagolt föld javítható és termést ad; az Alföldön létesíthető gyümölcsös; végül azt, hogy a mezőgazdaság jövedelmező tőkebefektetés. Most már túllépheti a lelkészség adta keretet és vállalkozhat önálló gazdaság létesítésére. A földesúrtól hat hold szikes földet kér, 204