Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Vadas József: Kozma Lajos: A Kner-villa Gyomán

KOZMA LAJOS: A KNER-VILLA GYOMÁN VADAS JÓZSEF (Az adatok.) A gyomai Kner-villát a század egyik legnagyobb magyar építésze, Kozma Lajos tervezte. Hogy mikor? Koós Judith nemrégiben megjelent monográfiája nem beszél közelebbi időpontról, csak annyit közöl: ,,A húszas években Kozmának alkalma nyílik arra, hogy néhány családi ház tervezéssel foglalkozzék." E húszas években tervezett családi házak közé tartozik a Kncr család villája. Beke László és Varga Zsuzsa Kozma építészeti munkásságát bemutató könyve 1925 körűire datálja az épületet. Helyesen. Hogy Kozma mikor készítette el az első terveket, pontosan nem állapítható meg. De azt tudjuk, egy 1925. január 26-án kelt levél elárulja, hogy akkor már készek a vázlatok. Sőt, a fogalmazásból nyilvánvalóan kiderül az is: Kner Imre akkor mond először véleményt a rajzokról. Kozma vázlatai tehát vagy 1925 januárjából, vagy - ez a valószínűbb - 1924 végéről valók. A Békés megyei Levéltárban őrzött használatbavételi bejelentés tanúsága szerint Kner Imre és családja 1925. november 15-cn költözött a házba. így hát a többé-kevésbé bizonyos kezdet mellett azt is tudjuk: mikor vették használatba az épületet. Maradjunk továbbra is az egzakt adatoknál. A fent említett adóhivatali bejelentésből más dolgok is kiolvashatók. A Kner-villa a Kossuth Lajos utca egy 22x26 méteres telkén épült fel. Padlásteret és pincét is magában foglaló egyszintes épület ez, amelynek alapjai egy nagyjából 18x18 méteres négyzetben helyezkednek el. 1925. március 31-én kötött szerződést Kner Izidor és dr. Sándor Ödön mérnök arról, hogy ez utóbbi 720925000 koronáért felépíti a Kozma által tervezett házat. 192$. április 6-án kelt a tervrajzok engedélyezése. Hogy nem lehetett nagy késedelem a munkakezdéssel, azt bizonyítja egy levél, amely a befejezést novemberre ígéri, március végi kezdés esetén. Papíron a munka valóban befejeződött az ígért időre. Más kérdés, hogy a munka nem ért véget a beköltözéssel. Mint Kner leveleiből tudjuk: szinte semmit sem csináltak meg jól. Füstölnek a kályhák, rosszul vannak bekötve a kémények, pereg a vakolat egy szög beütésétől, felhólyagosodik a parketta, salétromosak a falak, hogy csak a legbosszantóbb hibák közül említsek néhányat. Olyannyira komolyak a hibák, hogy 1926 elején valósággal tataroztatni kell a házat, még a födélszéket is át kell alakítani. Érdemes - a korábbi munka érzékeltetésére - az új építésvezető, Kovács László 1926. január 26-i bejegyzéséből idéznünk. így ír az építési naplóban: „Már borsódzik a hátam, ha újabb helyen kezdünk el javítani. Nem mintha a javítást nem tudnám tökéletesen megcsinálni... de szégycnlem magam ezen durva hibák miatt, pedig nem is én követtem el azokat." A ház végleges elkészültét így csak 1926 őszére tehetjük. (Az előzmények.) Kozma Lajos építészetet tanult és építészként is végzett 1906-ban a Budapesti Műegyetemen. Pályáját azonban nem annyira építészként, mint inkább grafikusként 188