Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - HÍREK

Az iskola első igazgatója »rJSKsktfäW» í fe, 175 ÉVES A VAJDA PÉTER GIMNÁZIUM 1977 kiemelkedő jelentőségű esztendő a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola életében. Ebben az évben ünnepli ugyanis 175. születésnapját a neves oktatási intézmény. A jubileumi ünnepségeket még júniusban megtartották a középiskola tanárai és diákjai. A központi program keretében emlékkiállítást rendeztek az iskola történetéről. Ugyancsak kiállítás keretében mutatták be nagyközönség számára - a gimnázium könyvtárának legbecsesebb darabjait, olyan könyvritkaságokat, melyek méltón keltik fel minden ember érdeklődését. így szerepelt a kiállított ritkaságok között Sylvester János 1541-es kiadású bibliafordítása, Bornemissza Péter zsoltároskönyve, Comcnius „Didaktica" című pedagógiai munkájának eredeti kiadása. A kiállításon külön vitrinekben kaptak helyet a gimnázium volt tanárainak, illetve volt diákjainak tudományos, valamint szépirodalmi művei. Az ünnepség következő programja Vajda Péter sírjának megkoszorúzása volt. A koszorúzási ünnepségen csendült fel először a gimnázium énekkarának előadásában - Petőfi Sándor: Vajda Péter halálára című költeménye, melyet erre az alkalomra zenésített meg Borgulya András zeneszerző, a gimnázium volt tanulója. Az ünnepségek, rendezvények tükrözték azt a fejlődést, melyet a gimnázium alapításától kezdve megtett. Éppen ezért érdemes röviden visszakanyarodni a múltba és vázolni a 175 év legfontosabb eseményeit. A gimnázium születésének körülményei eléggé viharosak voltak. Azt is mondhatnánk, hogy két lelkész egymás elleni ádáz küzdelmének eredményeként jött létre. A két pap közül azonban csak az egyik képviselte a progresszivitást, a másik viszont szemben állt a haladással. Az egyik papot Tessedik Sámuelnek, a másikat Boczkó Dánielnek hívták. A küzdelem Boczkó győzelmével végződött, s ennek eredménye lett a régi típusú latin iskola létrehozása. A tessediki modern oktatási formával szemben Boczkó a hagyományos latin iskola mellett tört lándzsát, s ezért támadta minden eszközzel Tessedik törekvéseit. Ennek ellenére - bár a rosszindulat sem hiányzott belőle - tevékenysége pozitívnak értékelhető, mivel harca eredményeként határozták cl 1802. május 19-én a szarvasi esperességi gyűlésen a latin iskola létesítését. E kérdésben Boczkót támogatta Klaniczay János, a békés-bánáti esperesség első felügyelője is. Történelmi érdekesség, hogy az iskola székhelyéül nem Szarvast, hanem Mezőberényt választották. Ennek oka elsősorban az volt, hogy Szarvason nem állt rendelkezésre megfelelő épület, s Tessedik iskolája még működött. A mezőberényi székhelyű szarvasi gimnázium első igazgatója Skolka András lett, aki Tessedik iskolájának volt a tanára. Az első oktatási év 1802. október 2-án nyílt meg 22 tanulóval és 3 tanárral. Szarvasra 1834-ben sikerült átköltöztetni véglegesen az iskolát. Ekkor kapta meg a Tessedik által felépített emeletes épületet. Itt folyt a tanítás egészen 1906-ig. 1906-ban felépült a nagy befogadóképességű új gimnáziumi épület, melyben 1959-ig tartott a középfokú oktatás. 1959-ben az Óvónőképző Intézet kapta meg a gimnázium épületét. Néhány átmeneti év után a 60-as évek közepétől ismét új épületben kezdődhetett meg a tanítás, felépült a Vajda Péter utcai modern gimnáziumi épület. 140