Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: A nagybirtokosok a kiegyezés utáni békés megye közéletének erőtényezői

bcrletcre ún. „idegen munkásokat" hoztak. A hír vétele után azonnal csendőrerősítést küldött, hogy megvédje a más vidékről hozott (mezőhegyesi) sztrájktörőket.

1

0 Igaz, a főszolgabírót az i898:2.tc. kötelezi erre az éberségre, de megannyi mentséget is találhatott volna. Merő anakronizmus a XIX. században alakult megyebeli néhány község formális jellege, mert lakossága szinte kivétel nélkül valamelyik földbirtokostól közvetlenül függ. Táncsics Mihály Nagyszénás község elöljáróságának helyzetéről 1870-ben olyan képet fest, mintha jó száz évvel korábbi viszonyokat idézne a jobbágyvilágból: ,,A községi szervezetnek oly alanti fokán, áll, miként rendes bírája sincs, hanem az uraság, helyesebben a gazdatiszt szokott a lakosok közül valakit megbízni a bírói teendők teljesítésével."

1

1 A múlt század 70-es éveitől számol a közigazgatás centralizálására és modernizálására törekvő kormányzat az olyan uradalmi községek létével, amelynek képviselőtestülete és elöljárósága - mivel a községnek nincs az uraságtól független törzslakossága - a gazdaság alkalmazottai közül kerül ki. Később a jogalkotás szférájában eszmei község nevet kapják az ilyenek, és újabban az irodalom (Perneki Mihály)

1

2 is így foglalkozik velük. Érdemes felidézni Gerlapóstelek esetével az efféle eszmei községek alakulásának históriáját a kiegyezés után, annál inkább, mert a kérdéssel foglalkozó Perneki Mihály dolgozata nem kerekíti egésszé a történetet. A török időkben elnéptelenedett, elpusztult egykor önálló Gerla és Póstelek újratelepített helységek és a Gyula, illetve Doboz közt levő Szentbenedek nevű határrész közigazgatási hovatartozása kérdésében az 1871:18.tc., a községi pótadó kivetését előíró jogszabály kapcsán vált vita a megyei elöljáróság meg gr. Wenckhcim Károly birtokos között. A Gyulához tartozó Gerla, Póstelek és Szentbenedek után magas pótadót kellett volna fizetnie a grófnak, minthogy a megyeközpont más helységekhez viszonyítva jóval magasabb adószorzót alkalmazott. (Míg pl. Gyulán 1895-ben 10 holdnyi földingatlanra 66 forintnyi adóteher jutott, addig a közeli Nagyszalontán csak 24 forintnyi.)

1

3 A nagybirtokosok a pótadótörvény hatálybalépése után egyezkedtek az illetékes helységek elöljáróival a birtokuk után esedékes pótadóra nézve, s ha az egyezkedésük nem hozott eredményt, birtokukat olyan közeli községhez igyekeztek átcsatoltatni, amelyben nagyobb befolyással irányíthatták a pótadó alakulását. Amennyiben az átcsatolás nem járt sikerrel, más eszközhöz folyamodtak. így tett gr. Wenckheim Károly, aki, minthogy a szóban forgó területeire nézve nem tudott olyan alacsony adóátalányt kiharcolni, mint Csorváson, Vésztőn és Dobozon - ahol befolyása erős volt -, 1872 szeptemberében beadványban kérte a megyét, hogy cselédeiből Póstelek és Gerla összevonásával önálló községet alakíthasson és területeit elszakíthassa Gyulától. A csatározás a gróf és a megye között évekig húzódott, amelybe-a gróf mellé állva-beavatkozott a belügyminiszter is, mire 1874. augusztus 3-án a megye tudomásul vette a miniszteri döntést, és megszületett a gyulai járás új községe: Gerlapóstelek.

1

4 A következő évben hivatalba lépő új belügyminiszter, Tisza Kálmán, 1875. március 30-án teljesen elhibázottnak minősítette Gerlapóstelek községgé alakulásának engedélyezését, mivel „a község egyik tényezőjét képező honos lakosság hiányzott".

1

5. A gróf felépítette a gerlapósteleki községházát, végbement a jegyző, illetve a bíró „megválasztása" Az 1886. évi új községi törvény és az 1888-as árvíz együttes hatására a gróf kéri Gerlapóstelek község megszüntetését, de a község közigazgatási önállóságának megszüntetésekor nem csatolják vissza területeit Gyulához, hanem az eszmei községtől alig eltérő Dobozhoz. Másfél évtized múlva már két tulajdonosné a volt Gerlapóstelckhez tartozott föld, s a dobozi elöljáróság szembekerült a községi adó ügyében Gerla tulajdonosával, gr. Wenckheim Gézával és gr. Széchenyi Antallall, Póstelek urával.

1

6 A megye össz birtokosának zárt körű, klubszerű fóruma a Békéscsaba székhellyel tevékenykedő Békés vármegyei Gazdasági Egylet 1860-tól, amelyet a nagybirtokosok uraltak. Elég utalnunk arra, hogy az 1891-es orosházi és békéscsabai véres események előtt kormánybiztos kiküldését kérték, majd kapták; tagjai kezdeményezésükre megszületett a sztrájkokat megtorló 1898:2. tc., máris látjuk helyét, súlyát a közéletben. Ezzel az erős nagybirtokossággal állt küzdelemben a Békés megyei lakosság jelentős részét alkotó agrárszegénység, azok, akik a parlamentáris viszonyok közt a politikacsinálás dolgába szavazataikkal bele nem szólhattak, de saját erejükből, közvetve mégis fontos tényezőkké váltak. 128