Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana

ség, amely a felvilágosítást, a kritikát és a realizmust egyaránt hordozta, amelyet Csokonai a mindennapi életből, a néprajz feljegyzés nélküli változataiból emelt művészi-irodalmi magasságokba. Egy békési ,,sonkoly os" családról 1975 júliusában Doboz község temetőjében tanulmányoztam a fejfák és a sírkövek hagyományos feliratait. A temetőben dolgozott Gőg Mihály 49 éves gyulai kőfaragómester: elbeszélgettem vele is a verses feliratok készítéséről. Ekkor említette, hogy a felszabadulás körüli időkben (1945) a legérdekesebb verses feliratot a békési Rózsa-temetőben látta.

3

3 Ekkor az elhagyott sírhelyeket számolták fel és az egyik elhagyatott síron egy radnai vörösmárványból készített kopott sírkövet is összetörtek. Az eleje csiszolt és fényezett volt, a hátulja gorombán kidolgozott. Olyan érdekes felirat volt rajta, hogy levette papírra. Kérésemre a papírlapot elhozta, átadta, rendelkezésemre bocsátotta. A következő versezet volt rajta olvasható: Állj meg ember e sír dombnál. Pihenj egy kissé poromnál Nézd e sírba tíz testvérek Leltek örök nyugvó helyek A tizedik Czirbus István Lettem itt pájám kifutván Es tizenkét gyermek közzül Jó szülőm egynek sem örül. Mint ágától fosztott fa Állnak szüleink, hervadva Ide várjuk megpihenni Ide, csendesen nyugodni. Elt Czirbus István 20 éveket Meghalt 1856. július 22kén A sírkő felirata 67 cm magas, szélessége 47 cm - mint az eredeti képet tükröző rajz mutatta. A felirat antiqua betűi általában 2 cm magasak, a sorok kezdőbetűi 2,8-3 c

m magasak. A 14 soros felirat egyik érdekessége, hogy versbe szedték a kegyeletes gondolatokat. Arról szól, hogy 12 gyermek közül egynek sem örülhetnek szülei, mert mind elhaltak. Tíz nyugszik a kővel jelölt sírban. Arról nem szól a versezet, mikor, hogyan és miért haltak el fiatalon a szomorú szülők gyermekei: Góg Mihály valami véres családirtásra gyanakodott a balladai hangvétel alapján. A szövegben kétszer szerepel Czirbus (sic!) István neve: mindkét helyen 3 cm magas betűkből áll. Mindez arra mutat, hogy elsősorban a 20 éves Czirbus István halála váltotta ki a szülőkben azt a kegyeletes készséget, hogy drága sírkövet állíttassanak fiatalon elhalt gyermekeik emlékére. A békési református eklézsia anyakönyvében levő feljegyzés alapján megállapítottuk, hogy Békés mezővárosban 1831. július 27-én - prédikátor Sipos József hetében - a Szabó Sándor házánál lakó, nemes Gömör vármegyében Szilistye helységben született lutheránus ifjú Czirbusz Mihály, néhai Czirbusz Márton 20 éves fia házasságot kötött néhai békési lakos Fazékas István, azon háznál lakó menyecske leányával, a 25 éves Fazékas Erzsébettel. Az eskető pap volt Szabó Sándor káplán, a tanúk: özv. Takács Kis István és Kis István. Az adalékok arra mutatnak, hogy a szilistyei Czirbusz Mihálynak megtetszett a gazdájánál szorgoskodó Fazékas Erzsébet, s nem törődve azzal, hogy a menyecske öt évvel idősebb, feleségül vette. A házasságkötés után egyre-másra születtek a gyerekek. 1832-ben Bálint, 1833-ban Erzsébet, 1835-ben Mihály, 1836-ban István, 1839-ben Julianna, 1840-ben Mihály, 1844-ben Gábor, 1845ben Imre nevű gyermekük született az anyakönyv bizonysága szerint. 1851 december 26-án egy anyakönyvi feljegyzés tanúskodik arról, hogy „a halvaszületett kisdedek, ezideig be nem jelentet115