Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana

MISCELLANEA BÉKÉSIANA DÖMÖTÖR SÁNDOR Szavak, akinek Főbusza volt Vitéz (Ady Endre: Vitéz Mihály ébresztése, 1912.) A helytörténet avatott kutatói elsősorban a társadalmi lényeg megértése és megértetése miatt foglalkoznak mélyrehatóan a valósággal. Sok esetben tanulmányaikban mégis elsikkad a valóság az életmód, a mindennapi élet érzékeltetéséből, mert az élet tetszetős szövevényei nem olyan egyszerűek, mint a folyamatok absztrakt sémái. A fejlődés útja nem egyenes vonal, hanem zegzugos ösvény, amelyen helyi vezető nélkül vakon bolyonghat a múltba utazó kíváncsi turista és a bölcs tudományos kutató egyaránt. A legegyszerűbbnek látszó probléma esetében is konkrét adalékok tömegéből kell kiindulnunk, bármennyire a lényeg hegyormáról közelítjük meg egy-egy kis közösség életmódját, társadalmi törekvéseit. Nemcsak „ősi", hanem újkori hagyományaink rigmusos anyaga és eredetének, keletkezésének ismerete is gyümölcsözően gyarapíthatja haladó hagyományaink korszerűsítését, a haladás áramába való bekapcsolását, hanem az állandóan fejlődő népi életmód történetének megismerése is. Mozaikszerű minden helytörténeti kép és sok-sok kockája természetszerűen hiányzik ma, mégis érdekes és a valóság illúzióját keltő. Ezt igazolhatja a következőkben az a néhány adalék is, amelyet a békési dolgozó nép költői invencióinak elfeledett, avagy kevéssé ismert emlékeiről mutatunk be. Csuba Ferenc csalafinta csökmői kalandjának rigmusba formált leírása és a valóság, a sonkolyos szlovák család rímekbe szedett sírfelirata, a keserveiket rímekbe faragó jobbágyősök, az „engedetlen" szegénynép életének minden megmaradt morzsája arról árulkodik, hogy a nép mindennapjainak, a szórakoztató rigmusoknak is jelentős szerepük volt legnagyobb költőink örökéletű műveinek kialakításában. A felvilágosodás és a felvilágosítás, a nép tudásából nyert újkori ismeret egyik legnagyobb művésze volt Csokonai Vitéz Mihály, akinek életműve gyökereit is idézik adalékainak, a Miscellanea Békésiana címen közreadott helytörténeti törmelékek. A békési Csuba család és Csuba Ferenc A csökmői sárkányhúzás verses históriája hosszabb népies elbeszélő költemény a XVIII. század végéről. Egykori népszerűségét kéziratos változatai bizonyítják, s ennek okát is: a paraszti hiszékenység kigúnyolásának bohózati elemekkel telített vaskos humorát.

1 Az esemény nem koholt történet: hiteles leírása is ránk maradt egykorú periratok vallomásaiban, tehát az esemény leírása is írásos kultúránk része, nemcsak a szórakoztatás igényével készített versezet.

2 Mindezek napjainkban is megvannak még és mutatják, hogy mind a szórakoztató irodalom, mind a folklór a valóságból és a hagyományokból egyaránt táplálkozott.

3 A híres sárkányhúzás hőse, Csuba Ferenc valóban élt, élő ember volt egykor, s a néphagyomány „örök emberi" elemeit használta fel szélhámoskodásokra.

4 Csuba Ferenc békési látó vak koldus csínyei és csalásai évtizedeken át foglalkoztatták a környék hatóságait. Túrkeve város 1801. évi körözvénye szerint 12 esztendeje hitegeti a jámbor embereket, hogy meglátja a földbe rejtett kincseket. A békési tanács már 1788-ban tud arról, hogy Csuba Ferenc „álnok kábítással élt a földben rejtett kincsek kipuhatolása iránt."

5 A túrkevei körözvény szerint 1801-ben 34 éves, tehát 1767-ben született és fiatalon, 20-22 éves kora óta járt-kelt kincs109